Parasznya

Parasznya
Lilla barlang Parasznyán
Lilla barlang Parasznyán
Parasznya címere
Parasznya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Jánosné (független)[1]
Irányítószám3777
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség1084 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,76 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájTardonai-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 11″, k. h. 20° 38′ 29″48.169681°N 20.641461°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 11″, k. h. 20° 38′ 29″48.169681°N 20.641461°E
Parasznya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Parasznya
Parasznya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Parasznya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Parasznya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Parasznya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában,

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolc szomszédságában helyezkedik el, a Bükk-vidéken, a megyeszékhely központjától 16 kilométerre északnyugatra. A további szomszédos települések: észak felől Kondó, északkelet felől Radostyán, nyugat felől pedig Varbó. A legközelebbi város Sajószentpéter, amely körülbelül nyolc kilométerre van.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Miskolc felől vagy Radostyán érintésével, mindkét irányból a 2517-es úton. A zsáktelepülésnek számító Varbóval a 25 135-ös számú mellékút köti össze. Határszélét délnyugaton érinti még a Dédestapolcsányra vezető 2513-as út is.

Története

[szerkesztés]

A települést a 12. században említik először, de már a 11. században is állt. 1286-ban már itt lakó várjobbágyokból vált nemesekről történik említés, és Peresnie, majd Perezne elnevezést találhatunk. A diósgyőri várhoz tartozó birtokként főleg királynéi tulajdon volt. A török időkben elpusztult, 1556-ban már elhagyott helyként említik. Az újratelepült község 1596-ban török hódoltsági terület volt, ekkoriban a reformáció gyorsan terjedt a környéken. II. József uralkodása alatt 1785 májusától 1786 októberéig épült fel nagyobb temploma, melyhez tornyot csak 1800-ban építettek. 1842-ben a nagy tűzvész csaknem az egész falut tönkretette, az addig jól működő iskolát csak 1903-ban építették újra fel.
Az 1800-as évek végén beinduló két szénbánya, a Baross-akna és Pálinkás-táró sok munkahelyet biztosított.
1934-ben állított hősi emlékmű az első világháborúban elhunytakról emlékszik meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Szabó Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Köntös Pál (független)[6]
  • 2002–2006: Fekete Ferenc (független)[7]
  • 2006–2009: Fekete Ferenc (független)[8]
  • 2009–2010: Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó (független)[9]
  • 2010–2014: Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó (független)[10]
  • 2014–2019: Horváth Jánosné (független)[11]
  • 2019–2024: Horváth Jánosné (független)[12]
  • 2024– : Horváth Jánosné (független)[1]

A településen 2009. október 18-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1157
1142
1128
1088
1086
1087
1084
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,8%-a magyarnak, 4,8% cigánynak mondta magát (25,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12%, református 37,5%, görögkatolikus 3,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (32,9% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,1% németnek, 0,1% horvátnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,9% volt római katolikus, 31,3% református, 2% görög katolikus, 4,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,6% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  6. ↑ Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. ↑ Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  9. ↑ a b Parasznya települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. október 18. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  10. ↑ Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  11. ↑ Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  12. ↑ Parasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  13. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Parasznya Helységnévtár
  16. ↑ Parasznya Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]