Parbasdorf | |||
A Szentháromság-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Gänserndorfi járás | ||
Irányítószám | 2232 | ||
Körzethívószám | 02247 | ||
Forgalmi rendszám | GF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 169 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 156 m | ||
Terület | 10,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 44″, k. h. 16° 35′ 22″48.278889°N 16.589444°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 44″, k. h. 16° 35′ 22″48.278889°N 16.589444°E | |||
Parbasdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Parbasdorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Parbasdorf osztrák község Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 163 lakosa volt.
Parbasdorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező nyugati részén, a Rußbach folyó mentén. Területének 1,7%-a erdő, 89,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.
A környező önkormányzatok: északkeletre Markgrafneusiedl, délkeletre Großhofen, délnyugatra Raasdorf, északnyugatra Deutsch-Wagram.
A községet 1180-ban említik először Perwolfesdorf néven. Birtokosa az osztrák herceg volt, de a 15. század végére elnéptelenedett. A 17. század végén eladományozták és a wolkersdorfi uradalomhoz került.
1809. július 5-én részben itt zajlott a wagrami csata, melynek során a tüzérségi tűz miatt a falu leégett. 1833-ban 31 házat számláltak össze. A markgrafneusiedli egyházközség alá tartozó temploma 1854-ben épült.
1945-ben, a második világháború végén heves harcokra került sor a községben. Az épületek nagy része megrongálódott, a községi irattár is megsemmisült.
A parbasdorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 163 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 98,2%-a volt osztrák állampolgár; az 1,8%-nyi külföldi a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) területéről érkezett. 2001-ben a lakosok 93,3%-a római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 3% mohamedánnak, 2,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (95%) mellett a horvátok alkották 3%-kal.
A népesség változása:
2016 | 167
|
2018 | 169
|