A Parivára (páli - "kiegészítők") a théraváda buddhizmushoz tartozó Vinaja-pitaka harmadik és egyben legutolsó könyve. A Vinaja-pitaka első két könyvével (Szutta-vibhanga és Khandaka) kapcsolatos számtalan szabály elemzését és egy összefoglalót tartalmaz, elsősorban tanító célzattal. A két másik könyvvel szemben minden szempontból alulmarad. A könyvet alkotó 19 szöveg kérdés-felelet formájú. A Parivára legendákat és anekdotákat is tartalmaz, amelyek arra hivatottak, hogy körítésül szolgáljanak a tárgyalt dogmához.[1] Mivel van benne egy hosszú lista ceyloni tanítókkal, még a fundamentalista théraváda buddhisták is elismerik, hogy - legalábbis jelenlegi formájában - ez a szöveg későbbi időkből való. A tudósok is késői dátumra helyezik el a szöveg keletkezését, némelyek szerint még a Negyedik tanácskozás után volt, i.e. az 1. században.[2]
katekizmus a szerzetesek szabályaihoz (Prátimoksa)
hasonló az apácák szabályaihoz
verses összefoglaló a keletkezéshez; egy cselekedet keletkezhet test és/vagy beszéd által, mindhárom esetben szándékkal vagy anélkül, így jön létre hatféle eredet; ez a fejezet végig megy a Pratimoksa szabályokon és megállapítja, hogy a hat közül melyek lehetségesek
két részben:
ismétlések jogi esetekhez, amelyek valaki megsértésével jártak
a vitákat megoldó mely szabályokat használja jogi esetekben
↑Ez a mű (a Parivára) valójában sokkal későbbi alkotás, és valószínűleg Ceylonese Thera szerzeménye. a Book of the Discipline című könyvből, volume VI, page ix (fordító előszava)