Paszab | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Ibrányi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tajthy Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4475 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1190 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 95,91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 21° 40′ 01″48.147273°N 21.666913°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 21° 40′ 01″48.147273°N 21.666913°E | |||
Paszab weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Paszab témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Paszab község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járásban.
A vármegye és egyben a Nyírség északnyugati részén, a Tisza folyásától pár kilométerre délre fekszik, a folyó bal parti oldalán. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 25 kilométerre északra helyezkedik el.
A közvetlen szomszédos települések: kelet felől Ibrány, dél felől Buj, nyugat felől pedig Tiszabercel; északi irányból, a Tisza túlpartja felől is Tiszabercelhez tartozó külterületek határolják.
Csak közúton közelíthető meg, Gávavencsellő vagy Ibrány érintésével a 3821-es, Tiszabercel központja felől pedig a 3823-as úton.
2009-es megszüntetéséig érintette a települést a Nyírvidéki Kisvasút balsai vonala is, amelynek egy megállási pontja volt itt.
Paszab nevét az oklevelek már a tatárjárás idején említették Beel-Paszab néven. Az Országos Levéltár egyik oklevelében nevét már 1424-ben Pazab alakban írták. Földesura ekkor berzeviczi Pohárnok István volt. 1455-ben a Szakolyi család birtoka volt. A 18. század végén és a 19. század elején több családé volt, így az Ibrányi, a Csoma, a Bessenyey, a Bakó, és a Tahy családok voltak birtokosai.
Paszab régi helynevei közül a 20. század elején még ismert volt Czakód, Kelincz, Záda, Öved, Bénye, Medej, Kerekecs, Istenhalma, Pallok halom, Péntek aranya és Üllő tó neve.
A településen 1994 januárjában időközi polgármester-választást tartottak, [11] mert az előző polgármester 1993. november 3-án elhunyt; tisztségét a két időpont között ügyvivőként Vattai János alpolgármester töltötte be.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1273 | 1268 | 1232 | 1186 | 1177 | 1210 | 1190 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 92,5%-a magyar, 7,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 15,9% cigánynak mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,5%, református 46,9%, görögkatolikus 3,7%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,4% (25,4% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 15,8% cigánynak, 0,1% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 37,4% református, 3% görög katolikus, 3,9% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 22,5% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[15]