Paul Olum | |
Született | 1918. augusztus 16.[1] Binghamton |
Elhunyt | 2001. január 19. (82 évesen)[1] Sharon |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | Az Oregoni Egyetem rektora (1980–1989) |
Iskolái | |
Az Oregoni Egyetem 13. rektora | |
Hivatali idő 1980 – 1989 | |
Előd | William Beaty Boyd |
Utód | Myles Brand |
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Olum témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Paul Olum (Binghamton, New York, 1918. augusztus 16. – Sharon, Massachusetts, 2001. január 19.) amerikai matematikus, a Manhattan terv kutatója.
Édesapja Oroszországból kilenc évesen elmenekült zsidó volt. Paul Olum 1940-ben a Harvard Egyetemen summa cum laude diplomázott, 1942-ben pedig feleségül vette Vivian Goldsteint, a Princetoni Egyetemen fizika mesterdiplomát szerzett, majd a Manhattan terv kutatója lett. Azon Los Alamos-i tudósok között volt, akik megkérdőjelezték az atombomba ledobását Japánra; a világbéke és a nukleáris hadviselés szabályozásának támogatója lett.[2][3]
Munkatársa, a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman miatt úgy gondolta, nem elég jó fizikából, ezért inkább a matematika iránt kezdett érdeklődni.[4] 1947-ben a Harvardon Hassler Whitney témavezető alatt matematikus Ph.D fokozatot szerzett. Feynman önéletrajzában kiemelte Olum intelligenciáját, mert minden kérdésre egy percen belül tíz százalékos hibahatáron belüli választ adott.[5]
1949-től huszonöt éven át a Cornell Egyetem munkatársa volt, és vendégelőadóként a Washingtoni Egyetemen, a Stanford Egyetemen, a Párizsi Egyetemen és a Jeruzsálemi Héber Egyetemen is járt.
Kutatási területe az algebrai topológia volt; jelentős eredményeket ért el a takaráselmélet vizsgálata során. Ph.D hallgatói között voltak Martin Arkowitz, Robert Lewis, Jean-Pierre Meyer és Norman Stein is.[6] 1962-ben topológiai konferenciát alapított.[4][7] 1963 és 1966 között a matematikai tanszék vezetője volt.[8]
Támogatta az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság felszámolását,[9] ellenezte a vietnámi háborút[10][11] és megszüntette volna a Cornell tisztképzőjét. 1972-ben részt vett a nők képzésének elindításában.[12][13] 1969-ben a Willard Straight épület elfoglalásakor az egyetemi vezetést felülvizsgáló bizottságot alapított, melyben segítette barátsága az új rektorral, egykori tudóstársával, Dale R. Corsonnal. Az átszervezés hatására az igazgatótanácsban és a szenátusban hallgatók és oktatók is helyet kaptak; Olum volt az ország egyetlen oktatója, akit hallgatói szenátusi taggá választottak.
1974 és 1976 között a UT Austin természettudományi főiskolájának dékánja volt. Az őt alkalmazó Stephen Spurr rektort 1974 őszén az igazgatótanács menesztette,[14] és az utódja, Lorene Rogers által összehívott tanácskozásokat az oktatók bojkottálták.
1976-ban az Oregoni Egyetem oktatási igazgatója, 1980-ban pedig rektora lett. A nehéz pénzügyi helyzet ellenére regnálása alatt húsz kutatóintézet és képzés jött létre, köztük felépült a Riverfront Research Park, és 27 millió dollárból megújult a könyvtár. Olum ez idő alatt ellenezte az apartheidet és támogatta a nukleáris fegyverek leszerelését.[15]
1987-ben az állam kötelezte, hogy az oktatók és hallgatók tiltakozásának ellenére 1989. június 30-ával nyugdíjba vonuljon.[16][17] Az egyetemi átrium és a matematikai ösztöndíj az ő nevét viseli. Az egyetemi gyermekfejlesztési központot feleségéről nevezték el.[18]
1990-ben Margarita Papandreouval Athénba költözött. 1996-tól Massachusettsben élt fiával, Kennel.[4]