Pelyheslábú karcsúbagoly | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Zanclognatha lunalis (Scopoli, 1763) | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pelyheslábú karcsúbagoly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pelyheslábú karcsúbagoly témájú médiaállományokat és Pelyheslábú karcsúbagoly témájú kategóriát. |
A pelyheslábú karcsúbagoly (Zanclognatha lunalis) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos lepkefaj.
A pelyheslábú karcsúbagoly szárnyfesztávolsága 26-32 mm. Alapszíne sötét szürkésbarna, három sötétbarna keresztvonallal: a belső ívelt, a középső hullámos és kissé fogazott, a külső egyenes. A belső és középső vonal között félhold alakú folt látható. A hasonló csipkéssávú karcsúbagolyhoz képest a hullámvonal keskenyebb, az árnyékok többnyire mélyek, a tővonal szaggatott. Hátulsó szárnyának rajzolata halványabb, a külső keresztvonal sokszor alig látható. A hím csápduzzanata erőteljes.
Változékonya nem számottevő.
Petéje kerekded, világoszöld színű.
Hernyója vörösessárga, hátán egy középső egyenes és két hullámos, vékony, világospiros vonallal; oldalain szakadozott, hullámos vonalak húzódnak. Bibircsei feketék. Feje sötét vörösessárga, lábai és hasa zöldesek. Karcsú bábja vörösbarna.
A csipkéssávú karcsúbagoly hasonlít hozzá.
Európában honos Észak-Spanyolországtól egészen Japánig. Magyarországon országszerte előfordulhat.
Meleg, lehetőleg nyirkos domb- és hegyvidéki lomberdők (pl. tölgyesek, bükkösök) lakója, ahol vastag avarréteg található.
Évente általában egy nemzedéke nő fel, imágóival júniustól augusztusig lehet találkozni. Néha egy részleges második, őszi nemzedéke is repül szeptember-októberben. Hernyója a lehullott, hervadó levelekkel, apró növényekkel táplálkozik. A hernyó áttelel.
Magyarországon nem védett.