Pepsis

Pepsis
Pepsis grossa
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Redősszárnyúdarázs alkatúak (Vespoidea)
Család: Útonállódarazsak (Pompilidae)
Nem: Pepsis[1][2][3]
Fabricius, 1804
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pepsis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pepsis témájú kategóriát.

A Pepsis a rovarok (Insecta) osztályába, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül az útonállódarazsak (Pompilidae) családjába tartozó nem, melyet Johan Christian Fabricius írt le először 1804-ben.[4] Hétköznapi nevüket (tarantuladarazsak, tarantulaölő darazsak) onnan kapták, hogy nagytestű pókokat, általában tarantellákat támadnak meg.[5][6]

Megjelenésük

[szerkesztés]

Nagyméretű, fémes fényű, kékesfekete és zöldes színű darazsak, legtöbbjüknek narancssárga szárnya van. Az élénk narancssárga árnyalatú szárnyak aposzematikus (figyelmeztető) jelzésként szolgálnak az esetleges ragadozók számára. Néhány fajnak a csápja is narancssárga. A nőstények jellemzően félköríves vagy annál nagyobb ívben, míg a hímek egyenesebben tartják a csápjaikat.[7][8]

Színezetük és méretük a fajok között igen változatos. Legnagyobb faja, a Pepsis heros akár a 11 cm-es hosszúságot is elérheti,[9] a Pepsis sumptuosa nőstényei körülbelül 65 mm-esek és szőrösek, míg a Pepsis purpurea hímjei karcsúak, ragyogó zöld színűek, viszonylag kis méretűek, körülbelül 11 mm-esek.[10]

Elterjedésük

[szerkesztés]

Mindenütt megtalálhatóak az Újvilágban, az Amerikai Egyesült Államoktól és Nyugat-Indiától Chiléig és Argentína Patagónia régiójáig, az esőerdőktől a sivatagokig sokféle élőhelyen, az Andok magaslati területein is, ahol a tengerszint feletti magasság elérheti a 3400 métert.[10][11]

Jelenlegi elterjedésük és a filogenetikai bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a Pepsis nemzetség Amazóniából származik, és a Gondwana őskontinens részekre szakadása után vált önálló nemzetséggé.[10]

Táplálékuk

[szerkesztés]

A lárvák négytüdős pókokkal (Mygalomorpha), pl. tarantulákkal táplálkoznak,[10] a kifejlett egyedek viszont csak nektárt fogyasztanak, különösen kedvelik a selyemkóró (Asclepias) nemzetség virágait.[7]

Szaporodásuk

[szerkesztés]

Az állatok magányosan élnek, csak a szaporodás céljából találkoznak a másik egyeddel egy rövid időre.[9] A párzás virágokon, vagy egy növény közelében történik, amelyet a hímek védenek. A nőstények párzás után felkeresik a tarantulák odúit, vagy maguk alakítanak ki fészkeket földbe vájt üregekbe és ebbe húzzák a hegyes, görbe, fullánkjukkal befecskendezett mérgükkel megbénított áldozatokat, majd testükre egyetlen petét raknak. A kikelt lárvák belefúrják a megbénított pók testébe magukat, először az áldozat hemolimfájával táplálkoznak, később a szöveteiket kezdik el enni, kezdetben gondosan elkerülve a létfontosságú szerveket, hogy a gazdatest minél tovább élve maradjon, míg a lárva teljesen ki nem fejlődik. Az utód végül kifejlett egyedként bújik ki a pókból.[7]

Mérgük

[szerkesztés]

A nőstény fullánkja akár hét milliméter hosszú is lehet.

A megszúrt pók az erős méreg hatására mindenképpen elpusztul, még akkor is, ha valami miatt a pete nem kel ki, mert olyan erős a befecskendezett idegméreg, hogy a bénult állapot egy idő után légzésleálláshoz vezet. A tarantula darazsak meglehetősen szelídek (jelentős ismert ellenségük nincs), indokolatlanul nem szúrnak, de ha igen, az ember és más gerincesek számára az egyik legfájdalmasabb csípés a világon. Justin Orvel Schmidt amerikai entomológus megalkotta a szúró rovarok fájdalomskáláját, önkéntes vagy akaratlan alanyok segítségével. Csípését azonnal hatónak, villámcsapásszerűnek értékeli, ami teljesen legyengíti az áldozatot. A tarantulaölő darázs a Justin Schmidt amerikai entomológus féle rovarcsípési fájdalomskálán[12] a második helyen szerepel, csak a trópusi bikahangya (Paraponera clavata) előzi meg.[13][14][15] Schmidt egytől négyig terjedő rangsorolásában a tarantuladarázs a négyes szintet kapta, mert csípése szinte elviselhetetlenül fájdalmas.[9]

A nembe tartozó fajok

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
Pepsis grossa
Pepsis atripennis
Pepsis mildei
Pepsis thisbe
Pepsis ruficornis
Pepsis pallidolimbata
Pepsis rubra
Pepsis limbata
Pepsis menechma
Pepsis hyperion
Pepsis albocincta
Pepsis heros
Pepsis elevata
Pepsis vitripennis
Pepsis optima
Pepsis xanthocera

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pepsis. animaldiversity.org. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  2. Pepsis. nih.gov. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  3. Pepsis Fabricius, 1805 : 39 Espèces. mnhn.fr. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  4. Tarantula hawks. forestryimages.org. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  5. Így küzdi le óriási ellenségét a tarantulaölő darázs. gardenista.hu. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  6. Hatalmas darázs vonszolt egy óriási pókot egy ausztrál férfi konyhájában. 24.hu, 2019. december 19. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  7. a b c Genus Pepsis - Tarantula-hawk Wasps. bugguide.net. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  8. Tarantula hawk. britannica.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  9. a b c Tarantula hawks: The most painful wasp sting in the world explained. nhm.ac.uk. (Hozzáférés: 2024. január 22.)
  10. a b c d The New World tarantula-hawk wasp genus Pepsis Fabricius(Hymenoptera: Pompilidae).. naturalis.nl. (Hozzáférés: 2024. február 28.)
  11. Mintha puskával lőnének meg - Ilyen a világ legfájdalmasabb rovarcsípése. divany.hu, 2019. március 21. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  12. Miért mérik a rovarcsípést?. tessloff-babilon.hu, 2021. március 15. (Hozzáférés: 2024. február 28.)
  13. „Csípése felér egy áramütéssel" – a legveszélyesebb rovarok a világból. hamuesgyemant.hu, 2022. október 23. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  14. Félelmetes élőlények. ecolounge.hu, 2014. január 25. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  15. Rovarok, amiknek csípése felér egy pokoljárással. origo.hu, 2020. május 20. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  16. Pepsis Fabricius, 1804. gbif.org. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  17. The New World tarantula-hawk wasp genus Pepsis Fabricius(Hymenoptera: Pompilidae). naturalis.nl. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  18. Pepsis Fabricius, 1804. biolib.cz. (Hozzáférés: 2024. június 13.)