Pernitz
| Pernitz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Bécsújhelyvidéki járás | ||
| Irányítószám | 2761, 2763 | ||
| Körzethívószám | 02632 | ||
| Forgalmi rendszám | WB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2488 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 430 m | ||
| Terület | 16,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 54′, k. h. 15° 58′47.900000°N 15.966667°EKoordináták: é. sz. 47° 54′, k. h. 15° 58′47.900000°N 15.966667°E | |||
| Pernitz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pernitz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pernitz osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 2481 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Pernitz a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Gutensteini-Alpokban, a Piesting és a Mirabach folyók találkozásánál. Területének 79,4%-a erdő, 10% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két településrészt és falut egyesít: Feichtenbach (122 lakos 2020-ban) és Pernitz (2359 lakos). A kataszteri közösségek Feichtenbach és Pernitz.[2]
A környező önkormányzatok: délkeletre Waldegg, délre Waidmannsfeld, délnyugatra Gutenstein, északnyugatra Muggendorf, északkeletre Pottenstein és Hernstein.
Története
[szerkesztés]Pernitzet először 1165-ben említik a Falkenstein-kódexben. A birtokot 1632-ben a Hoyos grófok vásárolták meg, akik jelentős fejlesztésekbe kezdtek, ám 1679-ben pestisjárvány sújtotta a települést, 1683-ban pedig a Bécset ostromló törökök fosztották ki.
1828-ban út épült a hegyeken át az északkeletre fekvő Tristing-völgybe, 1877-ben pedig elkészült a Gutensteinerbahn vasútvonala, amely gazdaságo fellendülést hozott a pernitzieknek. 1904-ben vízvezeték épült, 1908-ban bevezették az elektromosságot. 1904-ben megalapították a Wienerwald-szanatóriumot tüdőbetegek számára, amelynek épületébe a nemzetiszocialista rezsim idején Lebensborn-otthont költöztettek. A később hotelként hasznosított épület ma üresen áll.
Pernitzet 1961-ben mezővárosi rangra emelték.
Lakosság
[szerkesztés]A pernitzi önkormányzat területén 2020 januárjában 1499 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el a csúcspontját 2938 fővel, azóta többé-kevésbe folyamatos csökkenés tapasztalható. 2018-ban az ittlakók 88,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 64,4%-a római katolikusnak, 4,2% evangélikusnak, 1,4% ortodoxnak, 9,2% mohamedánnak, 18,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (86%) mellett a törökök (8,5%), a szerbek (1,3%) és a horvátok (1,3%) alkották.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 2497 | 2473 | 2488 |
| 2016 | 2018 | 2023 |
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szt. Miklós-plébániatemplom
- az ún. "lyukas kő" sziklaformáció
Források
[szerkesztés]- A település honlapja Archiválva 2021. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 32323 – Pernitz Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pernitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
