Pervan Donji
| Pervan Donji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 272 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 23,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 369 m |
| Terület | 11,63 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′, k. h. 16° 59′44.750000°N 16.983333°EKoordináták: é. sz. 44° 45′, k. h. 16° 59′44.750000°N 16.983333°E | |
Pervan Donji (szerbül: Перван Доњи), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 18, közúton 26 km-re délnyugatra, 270-430 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 664 | 271 |
| Bosnyák | 1 | 0 |
| Horvát | 2 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 4 | 1 |
| Összesen | 672 | 272 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a késő bronzkortól fogva laktak emberek. A Gaj pod Sokolinom lelőhelyen őskori erődítmény maradványai találhatók. Pervan határában a Špirino vrelo forrása feletti földnyelv északi végében a középkorban vár állt, melynek maradványai ma is jól láthatók.[4]
Pervan falu nevének eredete nem teljesen tisztázott, és a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a név a „prvi” (első) szó régi alakjából – „pervi” származik, mivel a falu volt az első a búzatermelésben összehasonlítva a környező településekkel. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó Pervan településnek 138 háztartása és 685 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó Donji Pervan településen 72 háztartást és 569 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a Donji Pervan községnek összesen 63 háztartása és 509 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]A településen Gornji, Donji Pervan és Goleši határán kilencosztályos általános iskola működik. Ez az iskola a bistricai „Miroslav Antić” Általános Iskola területi iskolája. A Donji Pervan-i iskola 1962-től a gornji pervani iskola része volt, 1965/1966-től a Bronzani Majdan-i „Mladen Sojanović” Általános Iskolához tartozott, 1976-tól pedig a pervani "Milorad Umjenović" Általános Iskola területi iskolája volt. 1987-től a falu tanulói a pervani iskolába járnak. A pervani általános iskola épülete 1948 és 1950 között épült kőből. Ebben a formában 1989 óta működik, amikor még „Milorad Umjenović” néven önálló iskola volt. A 2017/2018-as tanévben 30 tanuló járt ide.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Marina nagymártír tiszteletére szentelt ortodox temploma.
- Varošište – Pervan Rađevići nevű településrészén középkori erőd maradványai találhatók. A Špirino vrelo forrása feletti földnyelv északi végében egy 9 méter átmérőjű, kőből épített torony maradványai találhatók. A földnyelv déli oldala felé 8 méteres szélességű mélyedés látható, melyet egykor híddal íveltek át. Kissé odébb egy 10 méter átmérőjű tumulus (talán egykori torony maradványa) látható, mely előtt hármas, 2-3 méter széles sánc húzódott. A vár korát a késő középkorra tették.[4]
- Gaj pod Sokolinom - őskori erődítmény maradványai. A maradványok egy domináns magaslat 90x35 méteres, megnyúlt hátát foglalják el, nagy határsáncokkal és földbástyákkal, melyek korát a késő bronzkorra és a vaskorra tették.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 29.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 150. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
[szerkesztés]
