Pettyesszárnyú muslica | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hím D. suzukii habitusa. Jellegzetes sötét foltok a hím szárnyának csúcsán.
Fotó: M. Francisco | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Drosophila suzukii (Matsumura, 1931) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pettyesszárnyú muslica témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyesszárnyú muslica témájú kategóriát. |
A pettyesszárnyú muslica (foltosszárnyú muslica, Drosophila suzukii) egy invazív, idegenhonos kártevő légyfaj. Közeli rokona a hazánkban is közönséges ecetmuslicának (Drosophila melanogaster). Eredeti élőhelye pontosan nem ismert, valószínűleg a Távol-Keletről származik. 2008-ban jelezték először Európában és Észak-Amerikában. Első hazai példányát az MTA-ATK Növényvédelmi Intézet munkatársai találták meg 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján. Nagyon gyorsan terjed Európában, jelenlegi tudásunkkal nem állítható meg.
A magyar nyelven egyaránt hívják pettyes-, illetve foltos szárnyú muslicának. Angolul és németül több nevét is használják, de sok publikációban megelégszenek a tudományos névvel. Fontos megjegyezni, hogy az angol irodalomban a „fruit fly”, azaz „gyümölcslégy” elsősorban a magyarul fúrólegyeknek hívott családra (Tephritidae) vonatkozik, míg a vinegar fly a magyarul gyümölcslegyeknek is nevezett harmatlegyekre (Drosophilidae).
Drosophila suzukii magyar és néhány fontosabb külföldi elnevezése:
Könnyen összetéveszthető, más fajokra vonatkozó nevek
A fajt Japánban gyűjtött egyedek alapján írták le, azonban feltehetően oda is behurcolták.[1] Eredeti élőhelye feltehetőleg Kína és Korea térsége.[2] Hawaiiról a hatvanas években már kimutatták.[1]
Behurcolt populációi jöttek létre Ausztráliában, Észak-Amerikában és Európában.[3]
Európában jelenleg Olaszországból,[4] Spanyolországból, Franciaországból, Németországból, Hollandiából, Belgiumból, az Egyesült Királyságból, Ausztriából,[1] Szlovéniából,[5] Horvátországból[6] és Magyarországon ismert. Észak-Amerikában az USA-ból és Kanadából mutatták ki.[7]
Hazánkban először az M7 autópálya táskai pihenőhelyén fogták több példányát 2012 őszén.[8] Mára az egész országban elterjedt, Nógrád megyében gazdaságilag is mérhető kárt okozott 2015-ben málnában.
Apró (2–3,5 mm-es) legyecske. Vagyon hasonlít az ecetmuslicára (D. melanogaster). Teste sárgás-barnás, a potrohon sötétebb csíkokkal. Szemei pirosak. A faj elnevezése a hímek szárnyának hegyén található sötét pöttyről ered. Könnyen összetéveszthető más fajokkal, más éghajlatunkon előforduló és foltosa szárnyú muslicákkal.
A hímek elülső lábának első és a második lábfejízén sötét, fésűszerűen rendezett apró sörték nőnek. A nőstények szárnya nem mintás, lábfejízeiken nincsenek sötét sörték. Tojócsövük jellegzetesen, apró, sötét kitinfogakkal szklerotizált. Kis, fehér lárváik 3,5 mm-esre nőnek meg. A nőstényeik a tojócső és színezetük alapján határozhatók meg.
Eddigi ismerteink szerint áttelelni csak az imágók képesek. A kifejlett legyek élettartama néhány héttől akár tíz hónapig is terjedhet, nemzedékenként eltérő. Az év elején kifejlődő nemzedékek életciklusa általában rövidebb, mint az őszieké. Fogságban a késői generációkból kifejlődött hímek jelentős része és a nőstények többsége áttelel, így akár 300 napig is élhet. Megfelelő körülmények között laboratóriumban egy év alatt akár 13 nemzedéke is kifejlődhet. A gyümölcsben és azon kívül a talajon egyaránt bábozódhat.
Más muslicákkal ellentétben elsősorban nem a rothadó, túlérett gyümölcsökre petézik, hanem a frissen érettekre vagy még érőkre. A nőstény hegyes, fűrészes tojócsövével szakítja fel a vékonyabb héjú bogyós növények termését és oda petézik.
Gyakorlatilag valamennyi vékony héjú bogyós növény termése táplálékául szolgálhat. A megtermékenyített nőstény felkeresi az érő gyümölcsöt, fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja annak héját és belepetézik. Egy petézés során általában 1-3 petét rak. Egy gyümölcsre több nőstény is rakhat petét.