Petőfalva

	Petőfalva (Pöttelsdorf)
	Községháza
	; Petőfalva címere
	; Petőfalva címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Nagymartoni járás
Alapítás éve	1342
Polgármester	Rainer Schuber (ÖVP)
Irányítószám	7023
Körzethívószám	02626
Forgalmi rendszám	MA
	Népesség
Teljes népesség	754 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	205 m
Terület	7,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 45′ 09″, k. h. 16° 26′ 12″47.752500°N 16.436667°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 09″, k. h. 16° 26′ 12″47.752500°N 16.436667°E
	Petőfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az ausztriai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Petőfalva (egyértelműsítő lap).

Petőfalva (németül: Pöttelsdorf, korábban Koldusfalva) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Fekvése

Petőfalva Siklósd, Tormafalu, Zemenye-Selegd, Márcfalva és Nagymarton községekkel határos.Kismartontól 14 km-re délnyugatra, a Vulka partján fekszik.

Története

A település első írásos említése 1342-ből származik "Potl" alakban. 1351-ben "Pothly", 1370-ben "Poss. Pothl", 1372-ben "Poss. Pachyl", 1410-ben "Pathly" alakban szerepel a korabeli forrásokban.^[1] A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. A 17. századtól földesura az Esterházy család volt.

Vályi András szerint " KOLDUSFALVA. Betlsdorf Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Borbolyához közel, mellynek filiája Soprontól 1 6/8 mértföldnyire, hegyes, és síkos határja két nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát terem, szőleje tsekélyes."^[2]

Fényes Elek szerint "Petőfalva, vagy Koldusfalva, németül Bettelsdorf, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugot-északra 2 mfd., 130 kath., 500 evang. lak., s anyaekklézsiával. Határa részint hegyes, részint róna, s elég termékeny. Van 1073 1/8 hold szántófölde, s rétje, 12 h. legelője, 12 4/8 h. szilvása, 97 hold szőlőhegye, és 200 hold erdeje. Körte, alma, dió és szilva bőven termesztetik. Vörös bort is szűr, melly igen kapós és kelendő. F. u. h. Eszterházy."^[3]

1910-ben 700, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták.

Nevezetességei

evangélikus temploma 1901-ben épült Ludwig Schöne bécsi építész tervei szerint neogótikus stílusban. A templom belseje nem változott, a tornyot és a homlokzatot azonban időközben renoválták és 2002-ben a tetőt is felújították.

Képek

Evangélikus templom
Tűzoltóság
Régi házak
Régi házak (1853)

Jegyzetek

↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]