Pfarrkirchen bei Bad Hall | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Steyr-Land járás | ||
Irányítószám | 4540 | ||
Körzethívószám | 07258 | ||
Forgalmi rendszám | SE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2244 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 397 m | ||
Terület | 11,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 49″, k. h. 14° 11′ 58″48.030278°N 14.199444°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 49″, k. h. 14° 11′ 58″48.030278°N 14.199444°E | |||
Pfarrkirchen bei Bad Hall weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pfarrkirchen bei Bad Hall témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pfarrkirchen bei Bad Hall osztrák község Felső-Ausztria Steyrvidéki járásában. 2019 januárjában 2284 lakosa volt.
Pfarrkirchen bei Bad Hall a tartomány Traunviertel régiójában fekszik. Területének 9,8%-a erdő, 76,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 településrészt és falut egyesít: Feyregg (882 lakos 2019-ben), Möderndorf (212), Mühlgrub (386) és Pfarrkirchen bei Bad Hall (804).
A környező önkormányzatok: északkeletre Bad Hall, délkeletre Adlwang, délre Nußbach, délnyugatra Wartberg an der Krems, északnyugatra Kremsmünster.
A község területét 777-ben adományozta III. Tasziló bajor herceg az általa alapított kremsmünsteri apátságnak, ezután kezdődhetett Pfarrkirchen betelepítése is. 943-ban a kalandozó magyarok elpusztították az apátságot és a környékét. A falu templomát először 1247-ben említik, magát Pfarrkirchent pedig 1378-ban. A reformáció terjedése eleinte főleg a nemességet érintette, Feyregg és Mühlgrub várurai, Leonhard von Sinzendorf és Hans Wucherer von Drosendorf fogadták el először Luther tanait, majd lassan a parasztság is követte példájukat. A templomot elhagyták, az istentiszteleteket, keresztelőket a mühlgrubi kastélyban tartották.
Az 1598-as parasztfelkelésben a pfarrkircheniek is részt vettek (bár a lázadók azzal fenyegették a vonakodókat, hogy felgyújtják a házukat). Egyik csoportjuk fegyvereket követelt a mühlgrubi kastélynál, majd Steyr ellen vonult. 1618-ban az ellenreformáció idején ismét katolikus papot neveztek ki a faluba. 1624-ben II. Ferdinánd császár elrendelte a protestáns lelkészek kiűzését, amely újabb parasztfelkeléshez vezetett. A lázadás egyik vezetője, Stefan Fadinger 7 ezer emberével Pfarrkirchenen át vonult Steyrhez.
Az 1848-as forradalom után felszámolták a feudális birtokrendszert és megalakultak a települési önkormányzatok. Pfarrkirchen a szomszédos Bad Hallhoz került, de mivel a jórészt mezőgazdaságból élő lakosság érdekei eltértek a népszerű fürdővárosétól, 1861-ben különváltak. A község 1910-ben vette fel a Pfarrkirchen bei Bad Hall nevet. 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz és közigazgatási reformot hajtottak végre, melynek során Pfarrkirchent a lakosság akarata ellenére ismét Bad Hall-hoz csatolták. A második világháború után egy népszavazáson a helybeliek a függetlenségre voksoltak, így Pfarrkirchen 1946-ban ismét önállóvá vált.
A Pfarrkirchen bei Bad Hall-i önkormányzat területén 2019 januárjában 2284 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 95,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 1,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 85,3%-a római katolikusnak, 4,7% evangélikusnak, 2,1% mohamedánnak, 5,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (95,9%) mellett a törökök és a horvátok alkották 1,4-1,4%-kal.
A népesség változása:
2016 | 2 162
|
2018 | 2 244
|