Pinnotheres pisum
|
|
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Pinnotheres pisum (Linnaeus, 1767)
|
Szinonimák
|
Szinonimák
|
- Cancer cranchii Leach, 1815
- Cancer minutus de Wulfen, 1791
- Cancer modioli Leach, 1814
- Cancer mytili Leach, 1814
- Cancer mytilorum Herbst, 1783
- Cancer mytilorum albus Herbst, 1783
- Cancer mytilorum fuscus Herbst, 1783
- Cancer mytulorum Baster, 1765
- Cancer mytulorum albus Baster, 1765
- Cancer mytulorum fuscus Baster, 1765
- Cancer nutrix Scopoli, 1763
- Cancer pisum Linnaeus, 1767
- Cancer scopolinus Herbst, 1783
- Cancer varians Olivier, 1791
- Pinnotheres cranchii Leach, 1815
- Pinnotheres eubolinus Nardo, 1847
- Pinnotheres latreilii Leach, 1817
- Pinnotheres latreilli Leach, 1815
- Pinnotheres mactracum Hope, 1851
- Pinnotheres modiolae Hope, 1851
- Pinnotheres modioli Leach, 1814
- Pinnotheres mytilii Leach, 1814
- Pinnotheres mytilorum Leach, 1814
- Pinnotheres varians Leach, 1815
|
|
Hivatkozások
|
|
A Pinnotheres pisum a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Pinnotheridae családjába tartozó faj.
A Pinnotheres pisum előfordulási területe az Atlanti-óceán keleti felének az északibb részén, valamint az ehhez tartozó tengerekben van. Az Északi-, a Balti- és a Földközi-tengerben is sokfelé megtalálható. Nyugat-Afrika déli partjáig lelhető fel.
Apró rákfaj, amelynek mérete 6-13 milliméter között van. A fehéres-sárgás vagy világos zöldes alapszínét, számos fekete vagy sötétbarna petty, vagy sötétebb árnyalatú sárga foltozás borítja.
Kommenzalizmusban él egyes kagylókkal (Bivalvia) és előgerinchúrosokkal (Urochordata), azaz bennük lakik, de nem tesz kárt gazdáiban. Rajta pedig a Pinnotherion vermiforme nevű ászkarákfaj (Isopoda) élősködik. Úgy a lárva, mint a felnőtt állati planktonnal táplálkozik.
- Pinnotheres pisum (Linnaeus, 1767) WoRMS
- Linnaeus C. (1767). Systema naturae per regna tria naturae: secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Ed. 12. 1., Regnum Animale. 1 & 2. Holmiae, Laurentii Salvii. Holmiae [Stockholm], Laurentii Salvii. pp. 1-532 [1766] pp. 533-1327 [1767]., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/83650#5
- Bio-environmental research group; Institute of Agricultural and Fisheries research (ILVO), Belgium; (2015): Epibenthos and demersal fish monitoring data in function of wind energy development in the Belgian part of the North Sea.
- Türkay, M. (2001). Decapoda, in: Costello, M.J. et al. (Ed.) (2001). European register of marine species: a check-list of the marine species in Europe and a bibliography of guides to their identification. Collection Patrimoines Naturels, 50: pp. 284-292
- Muller, Y. (2004). Faune et flore du littoral du Nord, du Pas-de-Calais et de la Belgique: inventaire. [Coastal fauna and flora of the Nord, Pas-de-Calais and Belgium: inventory]. Commission Régionale de Biologie Région Nord Pas-de-Calais: France. 307 pp., available online at http://www.vliz.be/imisdocs/publications/145561.pdf
- Adema, J.P.H.M. (1991). De krabben van Nederland en Belgie (Crustacea, Decapoda, Brachyura) [The crabs of the Netherlands and Belgium (Crustacea, Decapoda, Brachyura)]. Nationaal Natuurhistorisch Museum: Leiden, The Netherlands. ISBN 90-73239-02-8. 244 pp.