Pinsdorf

Pinsdorf
A Szt. Máté-plébániatemplom
A Szt. Máté-plébániatemplom
Pinsdorf címere
Pinsdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásGmundeni járás
Irányítószám4812
Körzethívószám07612
Forgalmi rendszámGM
Népesség
Teljes népesség3849 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság493 m
Terület12,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 49″, k. h. 13° 46′ 01″47.930278°N 13.766944°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 49″, k. h. 13° 46′ 01″47.930278°N 13.766944°E
Pinsdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pinsdorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pinsdorf osztrák község Felső-Ausztria Gmundeni járásában. 2018 januárjában 3849 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Pinsdorf a Gmundeni járásban
A templom belső tere
A Parasztok dombja

Pinsdorf Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik. Legfontosabb folyóvize az Aurach. Legmagasabb pontja a 917 méteres Hohe Luft. Területének 43,5%-a erdő, 45,2% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 10 falut és településrészt egyesít: Buchen (438 lakos 2018-ban), Großkufhaus (591), Innergrub (227), Moos (172), Neuhofen (153), Pinsdorf (1240), Pinsdorfberg (159), Steinbichl (211), Wiesen (558) és Wolfsgrub (100).

A környező önkormányzatok: északkeletre Ohlsdorf, délkeletre Gmunden, délre Altmünster, nyugatra Aurach, északnyugatra Regau.

Története

[szerkesztés]

Pinsdorf területe eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékén feküdt, a 12. században került át Ausztriához. Első írásos említésére 1254-ben került sor. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor az Enns fölötti Ausztria része lett.

1626-ban a protestáns felső-ausztriai parasztok fellázadtak az erőszakos katolikus térítés ellen. Novemberben itt került sor a pinsdorfi csatára. A Parasztok dombját (Bauernhügel) a csatában elesettek tömegsírja fölé emelték.

A napóleoni háborúk során a falut több alkalommal megszállták.

A köztársaság 1918-as megalakulásakor Pinsdorfot Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.

Lakosság

[szerkesztés]

A pinsdorfi önkormányzat területén 2018 januárjában 3849 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 90%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80,5%-a római katolikusnak, 4,6% evangélikusnak, 3,7% ortodoxnak, 1,1% mohamedánnak, 7,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,3%) mellett a szerbek alkották 3,2%-kal.

2016
3 819
2018
3 849

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Máté-plébániatemplom helyét a legenda szerint másutt jelölték, ki de az építőanyagot szállító ökrök a mai helyszínen álltak meg. A mai késő gótikus épület egy oltárszentelési dátum alapján 1457-ben készülhetett el. 1890-ben átépítették a tornyot, és az ekkor felfedezett szerkezeti problémák miatt jelentősen átalakították az egész épületet.
  • a Parasztok dombja alá a pinsdorfi csatában elesett mintegy kétezer lázadó protestáns parasztot temették

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pinsdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.