Piros kígyógomba

Piros kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Marasmiaceae
Nemzetség: Atheniella
Tudományos név
Atheniella adonis
(Bull.) Redhead et al., 2012
Szinonimák

Mycena adonis

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piros kígyógomba témájú kategóriát.

A piros kígyógomba (Atheniella adonis) a szegfűgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, erdőkben, parkokban élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A piros kígyógomba kalapja 0,3-2 cm széles, eleinte keskenyebben, majd szélesen kúpos, harangszerű, idősen laposan kiterül, közepén púppal. Felszíne hamvas, majd sima. Széle áttetszően bordás. Színe élénk lazacrózsaszín, narancs- vagy skarlátvörös, idősen kifakul, ritkán akár egészen fehéresre.

Húsa vékony, törékeny, halványrózsaszínes. Íze és szaga nem jellegzetes.

Igen ritkás lemezei felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek, némileg hasasak; sok a féllemez. Színük rózsaszín vagy fehér, élük fehér.

Tönkje 1,5-4 cm magas és 0,05-0,2 c, vastag. Alakja karcsú, hengeres, belül üreges, törékeny. Felülete hamvas, színe fehér vagy rózsaszín, a csúcsa többnyire rózsaszínes. Tövéhez fehér micéliumszövedék kapcsolódik.

Spórapora fehér. Spórája széles gyümölcsmag alakú, sima, inamiloid, mérete 7,2-9,5 x 5-5,5 μm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A narancsvörös kígyógomba hasonlíthat hozzá.

A piros kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

kúpos

vagy púpos

felkanyarodók

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos.

Lombos és tűlevelű erdőkben, parkokban, nedves réteken fordul elő, az avar szerves anyagait bontja. Nyáron és ősszel terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]