Podvidača | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
Kanton | Una-Szanai |
Község | Sanski Most |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 275 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 23,9 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11,53 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 50′ 34″, k. h. 16° 30′ 55″44.842800°N 16.515300°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 34″, k. h. 16° 30′ 55″44.842800°N 16.515300°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Podvidača falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 50, közúton 75 km-re keletre, Sanski Mosttól légvonalban 14, közúton 17 km-re északnyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Hatiraj-patak völgyében és a környező dombokon, a Sanski Mostot Novi Graddal összekötő út mentén fekszik.
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 180 | 68 |
Bosnyák | 159 | 206 |
Horvát | 0 | 1 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 1 | 0 |
Összesen | 340 | 275 |
A falu területe már a középkorban is lakott volt. Egy 436 méteres tengerszint feletti magasságú, a környezetéből kiemelkedő tágas platón találhatók középkori templomának és temetőjének maradványai. A templom méretei és tájolása a maradványokból már nem állapítható meg, mivel a falak helyett csak kötörmelék és habarcs töredékei maradtak. A maradványok körül három, 14-15. századi szarkofág formájú középkori sírkő, ún. stećak található.[4] Az Oszmán Birodalom 1463-ban hódította meg Boszniát. Egy az 1570-es években kelt defter szerint a 16. században a település a Kamengrádi náhijéhez tartozott. A török hódoltság emléke a Bég tornya, melyből az egyik sarok maradványai egészen a közelmúltig láthatók voltak. A torony tulajdonosáról, a bégről és lányáról, valamint a torony melletti nagy mecsetről szóló legendán kívül nincs információ az építéséről.[5] A legenda szerint a toronyban lakott egykor a bég lánya, körülötte pedig a földnek a bégtől való megvásárlásával szerb falu létesült. Azt mondják, egy napon a bég megérkezett a toronyhoz. Egy fiatal jobbágy szaladt elé és tartotta a kengyelt, hogy a lóról könnyebben leszállhasson. Amikor a bég lánya meglátta a torony előtt az apját, kihajolt az ablakon, és akaratlanul is kilökött belőle egy almát, ami leesett a bég és a jobbágy mellett. A bég azt hitte, hogy a lánya a jobbágynak dobta az almát, és amikor az leszaladt elé a toronyból, levágta a fejét. Később azon a helyen, ahol kivégezte és eltemette ártatlan lányát, egy bég épített egy nagy mecsetet.[5]
Bosznia-Hercegovinát 1878-ban annektálta az Osztrák-Magyar Monarchia. Ezt követően Likából, Dalmáciából, Kordunból é Banijából szerb és horvát népesség vándorolt be. A lakosság ekkor szinte kizárólag szerbekből állt, míg a 20. század közepére vegyes szerb, horvát és muszlim lakossága volt. A település iskoláját 1928-ban kezdték építeni, az oktatás 1932-ben indult meg benne.[5] A muszlim lakosság ma a čirkići gyülekezethez tartozik.
Podvidača település közvetlen közelében került sor 1992. augusztus 5-én, a boszniai háború idején a Hrastova glavica-i mészárlásra. A Hrastova glavicán, a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a szerb félkatonai alakulatok 124 foglyot öltek meg.[6] Az áldozatok korábban túlélték a kínzást a keratermi és omarskai koncentrációs táborban.[7] A tömeggyilkosságok után a meggyilkolt áldozatokat egy körülbelül 20 méter mély természetes barlangba dobták. Ibrahim Ferhatović túlélte a lövöldözést, és kivonszolta magát a gödörből. Ferhatovićot valamivel később szülőhelye etnikai tisztogatásában ölték meg, de információi alapján találták meg kivégzőhelyet a Hrastova glavicán. A sírt 1998 végén tárták fel, és megtalálták benne meggyilkolt egykori táborlakók, köztük Esa Sadiković prijedori orvos és ENSZ-szakértő maradványait. Az elkövetett bűncselekményekért felelős személyek ellen nem indult eljárás.[8][9] Ma a helyszínen egy emlékmű található az áldozatokra emlékezve.[10]