Podvidača (Sanski Most)
| Podvidača | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 275 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 23,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,53 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 34″, k. h. 16° 30′ 55″44.842800°N 16.515300°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 34″, k. h. 16° 30′ 55″44.842800°N 16.515300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podvidača falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 50, közúton 75 km-re keletre, Sanski Mosttól légvonalban 14, közúton 17 km-re északnyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Hatiraj-patak völgyében és a környező dombokon, a Sanski Mostot Novi Graddal összekötő út mentén fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 180 | 68 |
| Bosnyák | 159 | 206 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 340 | 275 |
Története
[szerkesztés]A falu területe már a középkorban is lakott volt. Egy 436 méteres tengerszint feletti magasságú, a környezetéből kiemelkedő tágas platón találhatók középkori templomának és temetőjének maradványai. A templom méretei és tájolása a maradványokból már nem állapítható meg, mivel a falak helyett csak kötörmelék és habarcs töredékei maradtak. A maradványok körül három, 14-15. századi szarkofág formájú középkori sírkő, ún. stećak található.[4] Az Oszmán Birodalom 1463-ban hódította meg Boszniát. Egy az 1570-es években kelt defter szerint a 16. században a település a Kamengrádi náhijéhez tartozott. A török hódoltság emléke a Bég tornya, melyből az egyik sarok maradványai egészen a közelmúltig láthatók voltak. A torony tulajdonosáról, a bégről és lányáról, valamint a torony melletti nagy mecsetről szóló legendán kívül nincs információ az építéséről.[5] A legenda szerint a toronyban lakott egykor a bég lánya, körülötte pedig a földnek a bégtől való megvásárlásával szerb falu létesült. Azt mondják, egy napon a bég megérkezett a toronyhoz. Egy fiatal jobbágy szaladt elé és tartotta a kengyelt, hogy a lóról könnyebben leszállhasson. Amikor a bég lánya meglátta a torony előtt az apját, kihajolt az ablakon, és akaratlanul is kilökött belőle egy almát, ami leesett a bég és a jobbágy mellett. A bég azt hitte, hogy a lánya a jobbágynak dobta az almát, és amikor az leszaladt elé a toronyból, levágta a fejét. Később azon a helyen, ahol kivégezte és eltemette ártatlan lányát, egy bég épített egy nagy mecsetet.[5]
Bosznia-Hercegovinát 1878-ban annektálta az Osztrák-Magyar Monarchia. Ezt követően Likából, Dalmáciából, Kordunból é Banijából szerb és horvát népesség vándorolt be. A lakosság ekkor szinte kizárólag szerbekből állt, míg a 20. század közepére vegyes szerb, horvát és muszlim lakossága volt. A település iskoláját 1928-ban kezdték építeni, az oktatás 1932-ben indult meg benne.[5] A muszlim lakosság ma a čirkići gyülekezethez tartozik.
Podvidača település közvetlen közelében került sor 1992. augusztus 5-én, a boszniai háború idején a Hrastova glavica-i mészárlásra. A Hrastova glavicán, a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a szerb félkatonai alakulatok 124 foglyot öltek meg.[6] Az áldozatok korábban túlélték a kínzást a keratermi és omarskai koncentrációs táborban.[7] A tömeggyilkosságok után a meggyilkolt áldozatokat egy körülbelül 20 méter mély természetes barlangba dobták. Ibrahim Ferhatović túlélte a lövöldözést, és kivonszolta magát a gödörből. Ferhatovićot valamivel később szülőhelye etnikai tisztogatásában ölték meg, de információi alapján találták meg kivégzőhelyet a Hrastova glavicán. A sírt 1998 végén tárták fel, és megtalálták benne meggyilkolt egykori táborlakók, köztük Esa Sadiković prijedori orvos és ENSZ-szakértő maradványait. Az elkövetett bűncselekményekért felelős személyek ellen nem indult eljárás.[8][9] Ma a helyszínen egy emlékmű található az áldozatokra emlékezve.[10]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crkvina lelőhely a falu középkori templomának és temetőjének maradványaival.[4]
- Podvidačában volt egykor ezen a terület egyik legnagyobb mecsete. Építési ideje a múlt homályába vész, talán a 15. vagy a 16. században építették. Falainak több része még áll, míg a minaretnek már csak a csonkja áll.[11]
- A Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelt ortodox temploma a Staro Maidan-i parókiához tartozik. Ez a ma már ősi templom 1905-ben épült egy régi és lepusztult templom helyén, a helyi ortodox hívek és papjai erőfeszítésével és szeretetével.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Sanski Most (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. március 18.)
- ↑ a b c Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2021. március 18.
- ↑ (14. decembar 2007) „Tužilac protiv Miće Stanišića”. Međunarodni sud za krivično gonjenje osoba odgovornih za teška kršenja meñunarodnog humanitarnog prava na teritoriji bivše Jugoslavije od 1991..
- ↑ Hukanović, Adis (2015. december 7.). „Događaji, narativi i interpretacija narativa 1992. godine: Slučaj Prijedora”. Između sjećanja, poricanja i zaborava: Tri studije slučaja o kulturi sjećanja u BiH 20 godina nakon rata.
- ↑ Trepanić, Aida: Obilježena godišnjica ubistava 124 logoraša u Hrastovoj glavici kod Sanskog Mosta (bosnyák nyelven). Detektor , 2022. augusztus 5. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
- ↑ fena.ba: The 30th anniversary of the crime at Hrastova Glavica marked. fena.ba . (Hozzáférés: 2022. november 10.)
- ↑ Sanski Most, Spomen-obilježje Jama Hrastova glavica | kultura sjećanja (szerbhorvát nyelven). kulturasjecanja.org . (Hozzáférés: 2022. november 10.)
- ↑ Džemat Čirkići. medzlis.ba . (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ Parohija Staromajdanska - Hram Silaska Svetog Duha na Apostole – Podvidača. nekros.info . (Hozzáférés: 2024. március 20.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Masakr na Hrastovoj glavici című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
