Poliçan

Poliçan
Lakótelep a város mecsetjével
Lakótelep a város mecsetjével
Poliçan címere
Poliçan címere
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeBerat
KözségPoliçan
AlközségPoliçan
Irányítószám5403-4
Körzethívószám368
Népesség
Teljes népesség4318 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság256 m
Terület272,02 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 36′ 44″, k. h. 20° 05′ 53″40.612222°N 20.098056°EKoordináták: é. sz. 40° 36′ 44″, k. h. 20° 05′ 53″40.612222°N 20.098056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Poliçan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Poliçan város Közép-Albánia déli részén, Berat városától légvonalban 17, közúton 25 kilométerre délkeleti irányban, a Tomorr-hegység lábánál, az Osum folyó völgyében. Berat megyén belül Poliçan község(wd) székhelye, Poliçan alközség központja, egyúttal egyetlen települése.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Poliçan város népessége 4318 fő.[2] Látnivalókban szűkölködő szocialista iparváros.

Fekvése

[szerkesztés]

Poliçan a Tomorr-hegység délnyugati oldalán, az Osum folyó jobb (keleti) oldalán, a folyó középső szakaszát kísérő, 250-500 méteres tengerszint feletti magasságú dombok hullámos felszínén terül el. Az Osum déli irányban szűkülő völgytalpa Poliçannál kb. 900 méter széles. A folyót itt éri el a Poliçan északi részét átszelő Plira-patak, a Plirez városnegyed névadója. A város fölé keletről a Koron-hegy (Maja e Koronit, 807 m) magasodik.[3] A településen áthalad a Beratot Çorovodával összekötő SH72-es főút.[4]

Története

[szerkesztés]

Fiatal város, a kommunizmus évtizedeiben, 1965 után épült fel az idetelepített fegyver- és lőszergyárral együtt. A népköztársaság legfontosabb hadi üzeme egykor 4500 embernek adott munkát. A részben a föld alá telepített üzemegységekben főként géppuskát, géppisztolyt, töltényt, kézigránátot gyártottak nem csupán az albán hadsereg számára, de exportra is. A városka ezért az államkommunizmus évtizedeiben szigorúan ellenőrzött katonai terület volt, amelyet csak engedéllyel lehetett látogatni.[5] Az 1991-es rendszerváltást követően az üzemek nagy része bezárt, bár – főként az albán rendvédelmi szervek számára – a korábbinál jóval kisebb volumenben ma is gyártanak itt lőszert.[6] A lakosság egy részének a környező palakőbányák nyújtanak megélhetést, a kitermelt kövekből pedig egy helyi gyár díszkövet és térkövet állít elő.[7]

A város bezárt kórházát 2006-ban gyermekotthonná alakították, ahol a vérbosszú miatt bezártságra kárhoztatott észak-albániai gyerekeknek biztosítanak otthont.[8]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Poliçan szocialista típusú iparváros, a magasabb területeken blokkházakkal, a város által közrezárt mélyedésben a javarészt elhagyott fegyvergyár düledező üzemcsarnokaival. A Poliçanból északkeleti irányba vezető úton száraz időben megközelíthető a Tomorr-hegység nemzeti parkja, illetve a Tomorr fennsíkján álló, 1908-ban épült bektási Kulmak-tekke.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Berat 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. Pasha 2006 :25–26., 93.; Sheme & Mara 2017 :163.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Shqipëria e Jugut / South Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  4.  Shqipëria e Jugut / South Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Gloyer 2012 :122.; Abrahams 2016 :141., 204.; Dienes 2017 :106.
  6. Pasha 2006 :25.; Gloyer 2012 :122.; Dienes 2017 :106.
  7. Gloyer 2012 :122.
  8. Dienes 2017 :106.
  9. Dienes 2017 :108.

Források

[szerkesztés]
  • Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 27.