Ponir
| Ponir | |
.JPG) | |
| Ponir látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,95 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 43′ 55″, k. h. 17° 13′ 27″44.731900°N 17.224200°EKoordináták: é. sz. 44° 43′ 55″, k. h. 17° 13′ 27″44.731900°N 17.224200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ponir témájú médiaállományokat. | |
Ponir (szerbül: Понир), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 8, közúton 8 km-re dél-délkeletre, a Száva jobb oldali mellékfolyójának, az Orbász völgyétől keletre, 550-720 méteres magasságban, a Ponirnak is nevezett Bjeljavina-hegység területén fekszik. A hegység északnyugat – délkeleti irányban, Šehertől, és az Orbász-folyótól húzódik, Čelinac településen emelkedő Lipovac csúcsáig (743 m tengerszint feletti magasságig). A másik oldalon a Vrbanja folyó határolja. Banja Luka felől a falut aszfaltos úton, szép erdei utakon lehet megközelíteni. Az erdő a várostól Ponir faluig védett. A hegység keleti része népesebb, míg a nyugati részén (ami Banja Luka felől is jól látható) hatalmas erdők találhatók, amelyeket patakok és szurdokok kereszteznek. A távolabbi nyugati részen található a Banj brdo (Šehitluci) üdülőterület a NOB emlékművel és a Trešnjik piknikező területtel. Az utóbbi időben Ponirt az lakók kitelepülése miatt meglehetősen elhanyagolták. A Ponir területén a múltban számos rét és legelő volt. Manapság ezeken a területeken erdei növényzet nőtt.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 60 | 14 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 60 | 14 |
Története
[szerkesztés]A Ponir-hegység a város melletti hegyvonulatként különleges szerepet tölt be Banja Luka történetében. Megközelíthetetlensége miatt a hadak gyakran elkerülték, ezért átmeneti menedékül szolgált a környező lakosságnak. A hegység jelentős szerepet játszott 1737 augusztusában is az oszmán erők hátterében az osztrák támadás elleni harcban.[3]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 10 háztartása és 95 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 22 háztartást és 193 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 28 háztartása és 187 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, ahol Ponir a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején jelentős partizánmozgalom volt a Ponirban. Jagarében van egy emlékmű, amelyen az van írva, hogy valamikor Đuro Pucar - Stari főhadiszállása volt. A Poniron partizánrádió is működött. A Kozare hősét, Mladen Stojanovićot Lipovacon ölték meg. Bijeli Potokon a fasiszták körülbelül 40 lakost öltek meg. A lakosság nagy része ekkor Kneževoba menekült.[3] A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A boszniai háborúig iskola működött Poniron. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
.jpg)
Ponirban ma kizárólag szerbek élnek, azonban a hegység lejtőin voltak bosnyák és horvát települések (falvak). Folyamatos volt a lakosság kiáramlása, sok ház és falu elhagyott volt. 2017-ben Ponirnak már csak 8 állandó lakosa volt, nem számítva a hétvégén ide érkezőket. E körülményekre tekintettel tervben van Ponir bevonása a rekreációs zónába, annak érdekében, hogy a természet értékeit legjobb szervezettségében őrizzék meg a számos látogató számára.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b c Bjeljavina (Ponir). dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2025. január 11.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ponir című szerbhorvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
