Porva

Porva
Porva címere
Porva címere		 Porva zászlaja
Porva zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállásközség
PolgármesterVeinperlné Kovács Andrea (független)[1]
Irányítószám8429
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség489 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 41″, k. h. 17° 48′ 53″47.311304°N 17.814589°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 41″, k. h. 17° 48′ 53″47.311304°N 17.814589°E
Porva (Veszprém vármegye)
Porva
Porva
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Porva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Porva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Porva község Veszprém vármegye Zirci járásában. A Magas-Bakonyban fekszik Zirctől közúton 9 km-re észak-északnyugati irányban.

Elhelyezkedés, adottságok

[szerkesztés]

A Hódos-ér patak kisebb forráságai között, északi tájolású völgyben fekszik. Az újabb házsorok a dombokra is felkúsztak. Nyugat-északnyugat felé a tájkép meghatározója a Kőris-hegy és Kék-hegy tömbje, amely a Bakony legmagasabb pontja (709 m).

Éghajlata hűvös, a völgyzugokban akár nyáron is előfordul fagyos hajnal. A sokéves átlag szerint csapadékban gazdag, de az utóbbi néhány év aszályai az átlagosnál erősebben érintették.
A megművelt területek többé-kevésbé lejtősek. A lösztakarón képződött erdőtalaj meglehetősen kifakult, a termények közül leginkább a burgonyának kedvez.

Közlekedés

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, mert a település csak Zirc felől érhető el a 83 106-os számú mellékúton, amely Zirc belvárosában ágazik ki a 82-es útból keresztülvezet Borzaváron, végül itt ér véget, innen csak erdei utak vezetnek tovább a Kőris-hegy illetve Fenyőfő irányába.

Külterületi részei

[szerkesztés]

Pálihálás

[szerkesztés]
Pálihálás dél felől
A szépalmai gazdaság központi épületcsoportja
Ménesjáráspuszta keletről

Közelítőleg déli irányban, légvonalban 5 km távolságra található a Halománytető déli lábánál. Közúton Zirc-Tündérmajor felől lehet megközelíteni, gyér autóbuszjáratai az anyaközségétől függetlenül közlekednek. Területén bő, jó minőségű vizet adó forrás fakad, amely Borzavár és Porva fő ivóvízbázisa. Aszályos években azonban már nem képes a megnövekedett igényeket ellátni, ilyenkor Zircről érkezik pótlás. Néhány háza még lakott, másokat hétvégi vagy üdülőháznak használnak új tulajdonosaik.

Szépalmapuszta

[szerkesztés]

Délnyugati irányban, a Halománytető északi oldalán települt. Évszázadokon keresztül az Eszterházyak majorja volt, majd a rokonságukba került Pejacsevich Mikó család lett a gazdája. A 17. század óta tartottak itt ménest. 1962-től a bábolnai gazdasághoz tartozott, majd 1994-ben svájci tulajdonba került. Jelenleg a fő működési terület a vendéglátás; hotel és konferenciaközpont épült, ehhez inkább bemutató jelleggel csatlakozik kis gazdaság, ahol régi, hagyományos állatfajták: magyar szürkemarha, mangalica sertés találhatók. A környezetet kis tó, arborétum, szelídgesztenye-liget egészíti ki. A könnyebb elérhetőség kedvéért új aszfaltozott út készült, amely Borzavárral köti össze.

Ménesjáráspuszta

[szerkesztés]

Porvától nyugatra, a nagy hegytömb lábánál fekszik. A község északnyugati végétől, a futballpályától induló murvás úton érhető el. A murvás út rajta áthaladva délnek fordul Szépalmapuszta felé. A bábolnai időszakban még itt is jelentős állattartó telep működött. Régi gazdasági épületek és néhány lakóház alkotják.

Rövid története

[szerkesztés]

A környék az őskortól kezdve lakott. Ezt az előkerült kőeszközök igazolják. A környéken sok sírhalom és sánc is található, főként a bronzkorból. Első írásos említése 1086-ból való. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárának alapján Porva, személynévből keletkezett településnév. A személynév szláv eredetű lehet, a szerbeknél és horvátoknál ma is előfordul Prva alakban, ez pedig a Prvoslav (kb. ’első dicső(ség)’) névből rövidült. A magyarok Szent Imre tiszteletére kápolnát emeltek, amelyet V. István király 1261-ben a pannonhalmi bencéseknek adott. IV. Béla több királyi rendeletet is keltezett a községből. A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura. Zsigmond király 1398-ban a Garaiaknak adományozta Porvát, akik vadászterületként említik. Garai Miklós nádor letelepítette a pálos szerzetesrendet, amely az 1450-es években monostort építtetett. Ez a monostor a török hódítás alatt elpusztult, helyére csak 1782-ben épült meg a katolikus templom. A pápai pálosok az 1730-as években telepítettek új lakosokat Porvára, ausztriai és morvaországi németeket. Magyar családok csak később költöztek ide. A lakosság 300-900 fő között ingadozott a politikai-gazdasági körülmények, a megélhetési lehetőségek függvényében.

A szocializmus idején termelőszövetkezet alakult, amely a korlátozott adottságok miatt nagyobb szervezeti egységhez csatlakozott; a központ Zirc volt. Jelentős volt a melléküzemági tevékenység: például fafeldolgozás, építőipari működés. A lakosság többségének ez nyújtott szerény, de tisztes megélhetést. Jelentős munkaalkalom volt még az erdészetnél, de jártak dolgozni a távolabbi környékre is, például Dudarbánya.

Porva látképe

1989 után a TSZ kisebb társaságokra esett szét, a munkalehetőségek száma csökkent. Megjelent a munkanélküliség, illetve a dolgozók kénytelenek nagyobb távolságra járni.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Stampfer Károly (független)[3]
  • 1994–1998: Valler Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Valler Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Répás Imre (független)[6]
  • 2006–2010: Veinperlné Kovács Andrea (független)[7]
  • 2010–2014: Veinperlné Kovács Andrea (független)[8]
  • 2014–2019: Veinperlné Kovács Andrea (független)[9]
  • 2019–2024: Veinperlné Kovács Andrea (független)[10]
  • 2024– : Veinperlné Kovács Andrea (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
435
425
422
465
476
483
489
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 26,9% németnek, 2,7% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 3,2%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 6,1% (23,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 21,8% németnek, 0,2-0,2% cigánynak, románnak, görögnek, szlovénnek és szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,4% volt római katolikus, 1,9% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,4% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (44,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességek

[szerkesztés]

A gótikus és barokk jegyeket viselő templom műemlék, oltárképét Roskovitz Ignác festette. Északi falában díszes vörösmárvány emléktábla jelöli Zápolyai Orsolya nyughelyét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. ↑ Porva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  11. ↑ Porva Helységnévtár
  12. ↑ Porva Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]