Pseudofungi

Pseudofungi
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Csoport: Diaphoretickes Csoport: Tsar Csoport: Sar Csoport: Sárgásmoszatok (Stramenopila) Törzs: Gyrista Altörzs: Pseudofungi Cavalier-Smith, 1986[1]
Szinonimák
Heterokontimycotina (M. W. Dick, 1976)
Csoportok
Oomycetes Hyphochytriomycetes

A Pseudofungi (a görög ψευδής (pszeudész), hamis szóból és a Fungi ország nevéből – szó szerint „hamis gombák”), más néven Heterokontimycotina^[2] sárgásmoszatok csoportja,^[3][4] többsejtű tagokból álló osztályai az Oomycetes és a Hyphochytriomycetes,^[2] egysejtű tagokból álló osztálya a Developayellea.^[5] Bár számos biokémiai, ultraszerkezeti és genetikai jellemzője alapján egyértelműen sárgásmoszatok, hifás szaporodásuk és táplálkozási módjuk (ozmotrófia) a velük nem közeli rokon gombákhoz hasonlít.^[2]

Történet

Eredetileg a Pseudofungi törzs azon petespórás gombákat jelentette, melyek masztigonémákkal rendelkeztek egy ostoron.^[6]

Thomas Cavalier-Smith 1986-ban a Heterokonta törzs altörzseként sorolta be a Pseudofungit, ennek 1 osztályát írta le, a Pythiisteát. A törzset a Chromista csoportba sorolta.^[1]

Thomas Cavalier-Smith 2004-ben közzétett tanulmányában a Heterokonta alország egyik törzseként sorolja be.^[7]

Eredet és ősök

Feltehetően a Pseudofungi plasztiszukat elvesztett sárgásmoszatokból származik. Bár e plasztiszokra nincs bizonyíték, az endoszimbionta vörösmoszatplasztiszok létére van.^[6] Tehát egy egysejtű heterotróf Pseudofungi-ős (valószínűleg gombaparazita) a gombagéneket horizontális géntranszferrel szerezte, mely konvergensen a gombákhoz hasonló többsejtűséget okozta,^[8] ami megmagyarázza, miért áll néha a sejtfal kitinből és cellulózból. Az altörzs részei:

Pseudofungi	(egysejtű) Developayella (többsejtű) Oomycetes Hyphochytriomycetes

Jelentőség

A Pseudofungi egyes tagjai növénybetegségeket okoznak, ez foszfittartalmú vegyületek, például alumínium-trisz(etilfoszfit) révén csökkenthető, ez alapján igazolták, hogy a foszfitok biológiailag nem teljesen inaktívak.^[9] Az 1844-es írországi éhínséget a Phytophthora infestans okozta, ezt eredetileg gombaként sorolták be Whittaker 1969-es ötországos rendszerében, de kiderült, hogy a sárgásmoszatoknak, például a kovamoszatoknak közelebbi rokona, így azok altörzsébe került.^[10]

Klinikai jelentőség

A Pythium insidiosum pitiózist okoz kután és szubkután granulómás léziókkal. E parazita bejuthat a vérbe, a nyirokba, az emésztőrendszer, a tüdő és a csontok szöveteibe.^[11] Első esetét 1986-ban írták le.^[11]

A P. insidiosum-fertőzés immunglobulin G-vel észlelhető ELISA-val (enzimkapcsolt immunszorbens assay). Tünetei alapján besorolható szisztémás (teljes szervezetet érintő), szubkután (bőr alatti szövetet érintő), vaszkuláris (ereket érintő) és oftalmikus (szemet érintő) típusba, a szisztémás általában talasszémia és leukémia esetén fordul elő.^[12]

Jegyzetek

1. Cavalier-Smith T (1993. december). „Kingdom Protozoa and its 18 phyla”. Microbiol Rev 57 (4), 953–994. o. DOI:10.1128/mr.57.4.953-994.1993. PMID 8302218. PMC 372943. 
2. Van der Auwera G, De Baere R, Van de Peer Y, De Rijk P, Van den Broeck I, De Wachter R (1995. július 1.). „The phylogeny of the Hyphochytriomycota as deduced from ribosomal RNA sequences of Hyphochytrium catenoides”. Mol. Biol. Evol. 12 (4), 671–678. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a040245. PMID 7659021. 
3. Riisberg I, Orr RJ, Kluge R et al. (2009. május 1.). „Seven gene phylogeny of heterokonts”. Protist 160 (2), 191–204. o. DOI:10.1016/j.protis.2008.11.004. PMID 19213601. 
4. Cavalier-Smith T, Chao EE (2006. április 1.). „Phylogeny and megasystematics of phagotrophic heterokonts (kingdom Chromista)”. J. Mol. Evol. 62 (4), 388–420. o. DOI:10.1007/s00239-004-0353-8. PMID 16557340. 
5. Doweld AB. Prosyllabus Tracheophytorum. Tentamen systematis plantarum vascularium (Tracheophyta) [Prosyllabus Tracheophytorum], LXXX + 110. o. (2001). ISBN 5-89118-283-1 
6. Richards TA, Talbot NJ (2007). „Plant parasitic oomycetes such as phytophthora species contain genes derived from three eukaryotic lineages”. Plant Signal Behav 2 (2), 112–114. o. DOI:10.4161/psb.2.2.3640. PMID 19704752. PMC 2633911. 
7. Cavalier-Smith T (2004. június 22.). „Only six kingdoms of life”. Proc Biol Sci 271 (1545), 1251–1262. o. DOI:10.1098/rspb.2004.2705. PMID 15306349. PMC 1691724. 
8. Richards TA, Dacks JB, Jenkinson JM, Thornton CR, Talbot NJ (2006). „Evolution of filamentous plant pathogens: gene exchange across eukaryotic kingdoms”. Curr. Biol. 16 (18), 1857–64. o. DOI:10.1016/j.cub.2006.07.052. PMID 16979565. 
9. Carswell C, Grant BR, Theodorou ME, Harris J, Niere JO, Plaxton WC (1996. január). „The Fungicide Phosphonate Disrupts the Phosphate-Starvation Response in Brassica nigra Seedlings”. Plant Physiol 110 (1), 105–110. o. DOI:10.1104/pp.110.1.105. PMID 12226174. PMC 157699. 
10. Cavalier-Smith T (2010. január 12.). „Deep phylogeny, ancestral groups and the four ages of life”. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci 365 (1537), 111–132. o. DOI:10.1098/rstb.2009.0161. PMID 20008390. PMC 2842702. 
11. Mendoza L, Kaufman L, Mandy W, Glass R (1997. november). „Serodiagnosis of human and animal pythiosis using an enzyme-linked immunosorbent assay”. Clin Diagn Lab Immunol 4 (6), 715–718. o. DOI:10.1128/cdli.4.6.715-718.1997. PMID 9384295. PMC 170646. 
12. Vanittanakom N, Supabandhu J, Khamwan C, Praparattanapan J, Thirach S, Prasertwitayakij N, Louthrenoo W, Chiewchanvit S, Tananuvat N (2004. szeptember). „Identification of emerging human-pathogenic Pythium insidiosum by serological and molecular assay-based methods”. J Clin Microbiol 42 (9), 3970–3974. o. DOI:10.1128/JCM.42.9.3970-3974.2004. PMID 15364977. PMC 516349. 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pseudofungi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.