Pucking | |||
A puckingi városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Linzvidéki járás | ||
Irányítószám | 4055 | ||
Körzethívószám | 07229 | ||
Forgalmi rendszám | LL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3904 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 286 m | ||
Terület | 19,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 11′ 21″, k. h. 14° 11′ 01″48.189167°N 14.183611°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 21″, k. h. 14° 11′ 01″48.189167°N 14.183611°E | |||
Pucking weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pucking témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pucking osztrák mezőváros Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 3979 lakosa volt.
Pucking a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Enns és Traun folyók közötti hátságon, a Traun jobb partján. Területének 19,2%-a erdő, 61,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 10 településrészt, illetve falut egyesít: Dörfl (42 lakos 2020-ban), Hasenufer (450), Köttsdorf (11), Oberschnadt (180), Pucking (1766), Sammersdorf (1051), Sankt Leonhard (73), Sipbach (75), Unterschnadt (227) és Zeitlham (104).
A környező önkormányzatok: északra Hörsching, északkeletre Traun, keletre Ansfelden, délre Neuhofen an der Krems, délnyugatra Allhaming, nyugatra Weißkirchen an der Traun, északnyugatra Marchtrenk.
Pucking területe a római időkben is lakott volt, a régészek egy ötfős család síremlékét tárták itt fel. Nevét először 1289-ben említik. Térsége a 12. századig a Bajor Hercegséghez tartozott, utána került Ausztriához.
A napóleoni háborúk során a települést több alkalommal megszállták.
A köztársaság 01918-as megalakulása után Pucking Felső-Ausztria tartomány része lett. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után az ország függetlenné válásával ismét Felső-Ausztriához került. 2004-ben mezővárosi rangra emelték.
A puckingi önkormányzat területén 2020 januárjában 3979 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat, azóta több mint háromszorosára nőtt. 2018-ban a helybeliek 94%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 78,5%-a római katolikusnak, 5,8% evangélikusnak, 2,7% mohamedánnak, 10,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (94,9%) mellett a törökök és a horvátok alkották 1,2-1,2%-kal.
A népesség változása:
2016 | 3 865
|
2018 | 3 904
|