Pulkau | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Hollabrunni járás | ||
Irányítószám | 3741 | ||
Körzethívószám | 02946 | ||
Forgalmi rendszám | HL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1560 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 289 m | ||
Terület | 36,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 42′, k. h. 15° 51′48.700000°N 15.850000°EKoordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 15° 51′48.700000°N 15.850000°E | |||
Pulkau weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulkau témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pulkau osztrák város Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 1498 lakosa volt.
Pulkau a tartomány Weinviertel régiójában fekszik, a Pulkau folyó mentén, a Gránit- és Gneiszfennsíkon. Legmagasabb pontja a Brenntenberg (477 m). Területének 26,1%-a erdő, 12,9% szőlő, 52% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Groß-Reipersdorf (154 lakos 2022-ben), Leodagger (83), Passendorf (10), Pulkau (982), Rafing (144) és Rohrendorf an der Pulkau (125).
A környező önkormányzatok: északkeletre Schrattenthal, keletre Zellerndorf, délre Röschitz, délnyugatra Meiseldorf, nyugatra Sigmundsherberg, északra Weitersfeld.
Pulkaut frank telepesek alapították Nagy Károly idejében, 791-796 között. 1055-ben Hardegg uradalmához tartozott. Egyházközségét 1080-ban említik először, 1216-ban pedig először írnak az itteni szőlőművelésről. 1308-ban mezővárosi jogokat, 1437-ben pedig V. Albert hercegtől címert és pecsétet kapott.
1338-ban állítólag a zsidók a sekrestyés segítségével szent ostyát szereztek, hogy azokat varázslásokhoz használják fel. A feldühödött lakosság lemészárolta az összes pulkaui zsidót és az eset miatt egész Alsó-Ausztriában, Morvaországban és Csehországban is sor került antiszemita megnyilvánulásokra. 1425-ben az Ausztriába betörő husziták (a szomszédos Schrattenthal és Retz) mellett kifosztották Pulkaut is. 1486-ban Mátyás magyar király hadai szállták meg a települést. 1597-ben lázadó parasztok, a harmincéves háborúban több alkalommal a vonuló hadseregek szállták meg Pulkaut; 1645-ben pedig felgyújtották a svédek. Az 1680-as pestisjárványban 600 lakos lelte halálát.
1712 januárjában VI. Károly császárt Pulkauban fogadták az alsó-ausztriai rendek, mikor prágai koronázására utazott. 1742-ben a második sziléziai háborúban a poroszok, 1805-ben és 1809-ben Napóleon franciái szállták meg a városkát.
Az 1848-as forradalmat követően felszámolták a feudális birtokrendszert és megalakult Pulkau önkormányzata. A második világháború során, 1943-ban 15-16 éves diákok náciellenes osztrák nemzeti szövetséget hoztak létre. A Gestapo tizennégyüket letartóztatta és ötöt szeparatizmus vádjával a bíróság elítélte; közülük a legidősebbet kivégezték.
1968-ban Großreipersdorf, Passendorf és Rafing községeket Pulkau önkormányzatához csatolták; 1971-ben követte őket Leodagger és Rohrendorf is. 1985-ben Pulkaut városi rangra emelték.
A pulkaui önkormányzat területén 2022 januárjában 1498 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 3276 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 96,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 3,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (98,2%) mellett a csehek alkották 0,7%-kal (11 fő).
A népesség változása:
2016 | 1 540
|
2018 | 1 560
|