Pustec

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Pustec, illetve Pusteci.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Nem tévesztendő össze a következővel: Pustec község.
Pustec
Pustec látképe a Preszpa-tóval és Maligrad szigetével
Pustec látképe a Preszpa-tóval és Maligrad szigetével
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségPustec
AlközségPustec
Irányítószám7020
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság870 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 47′ 16″, k. h. 20° 54′ 18″40.787778°N 20.905000°EKoordináták: é. sz. 40° 47′ 16″, k. h. 20° 54′ 18″40.787778°N 20.905000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pustec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pustec (macedón Пустец / Pusztec; 2013 előtt Liqenas) falu Albánia délkeleti részén, Korça városától légvonalban 22, közúton 28 kilométerre északkeleti irányban, a Preszpa-tó délnyugati partján. Korça megyén belül Pustec község, illetve Pustec alközség székhelye.[1] Az albániai macedón kisebbség fontos települése.

Fekvése

[szerkesztés]

Pustec a hármas albán–macedón–görög határon elterülő Preszpa-tó délnyugati öblének végpontján, a partvonaltól mintegy 200-250 méterre fekszik, a Thatë-hegység keleti előterében. A 853 méteres tengerszint feletti magasságú tó Pustechez közel eső szigete az 5 hektáros Maligrad (néha Mallo Grad), amelynek sziklatömbje 35 méterrel nyúlik a vízfelszín fölé.[2] A településtől nyugatra halad el a Korçát a Zvezdai-hágón át a Preszpa-tó délnyugati partvidékével és Macedóniával összekötő SH79-es főút. Pustecet napi egy buszjárat köti össze Korçával.[3]

Története

[szerkesztés]

A terület az ókorban illír fennhatóság alatt állt, feltehetően a dasszaréták szállásterületéhez tartozott.[4] A 860-as években I. Borisz bolgár kán foglalta el, és bolgár alattvalókat telepített le a Preszpa-tó vidékén.[5] Az európai nagyhatalmak az albán állam határait meghatározó 1913-as firenzei egyezmény kiigazításaként 1925. január 27-én a Preszpa-tó partján fekvő, a görögök által megszállt tizennégy települést Albániának ítélték.[6]

Pustec 2013 óta az albániai macedón kisebbség által lakott Pustec község székhelye.[7] 1973-tól 2013-ig a falu albán neve Liqenas volt (a ’tó’ jelentésű albán liqen szóból),[8] de már a kommunizmus évtizedeiben elismerték őket nemzetiségként, macedón tanítási nyelvű iskoláik és lapjaik voltak.[9] Albánia egyik infrastrukturálisan legelmaradottabb, legelzártabb régiójának számított, amelynek lakói mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak.[10]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Szűz Mária-templom Maligrad szigetén

A határ menti, macedónok lakta vidék egészen az ezredfordulóig fejletlen volt, de a 2000-es években megépült az SH79-es főút, majd főként német segítséggel megindultak a turisztikai fejlesztések. Bár Pustec a községszékhely, és kisebb szálláshelyek működnek a faluban, turisztikai szempontból a délebbre fekvő Zaroshka számít turisztikai központnak a Preszpa-tó albán oldalán.[11]

Legfontosabb nevezetessége maga a tektonikus eredetű Preszpa-tó, amelynek víztükre 843 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, legnagyobb mélysége 55 méter. Ezek együttes hatásaként a tó vizének hőmérséklete még az Ohridi-tóénál is alacsonyabb, fürdésre alkalmas hely azonban nem található a tó albán oldalán, a part iszapos, vizében vízinövények burjánzanak. Elsősorban természeti értékeiért látogatnak ide a turisták, a tóparton kirándulóösvények, az itt fészkelő borzas gödény (Pelecanus crispus) és kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) megfigyelésére alkalmas madárvárták találhatóak.[12] A település a Preszpai Nemzeti Park(wd) területén fekszik.

A faluval szemközti, a parttól mintegy 2 kilométerre lévő Maligrad (macedón ’kis város’) szigetén található a 14. századi Szűz Mária-templom (Kisha e Shën Marisë). A szigetet alkotó szikla oldalában felépült templomot belül és kívül egyaránt korabeli freskók díszítik, amelyek az albán állampárt 1967-es ateista pusztításaitól is megmenekültek. A szigeten emellett egy másik templom romja is, valamint a Szűz Mária-barlang néven ismert remetelak is megtekinthető.[13][14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Pasha 2006 :83.
  3. ↑ Gloyer 2012 :140.
  4. ↑ Métais 2006 :116.; Ceka 2013 :82., 134–135.
  5. ↑ Ceka 2013 :515.
  6. ↑ Pearson 2004 :240–241.
  7. ↑ Elsie 2010 :367.
  8. ↑ Вера Тодоровска: Пустец повеќе не е Лиќенас. Deutsche Welle (2013) (Hozzáférés: 2018. július 8.)
  9. ↑ Elsie 2010 :420.
  10. ↑ Gloyer 2012 :139.
  11. ↑ Dienes 2005 :100.; Gloyer 2012 :139.
  12. ↑ Réti 1991 :169.; Gloyer 2012 :139–140.; Fremuth & Shumka 2014 :13.
  13. ↑ Réti 1991 :169.; Dienes 2005 :100.; Gloyer 2012 :139.
  14. ↑ Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Dienes 2005: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Fremuth & Shumka 2014: Wolfgang Fremuth – Spase Shumka: Management plan of the Prespa National Park in Albania 2014–2024. Dolna Gorica; Pustec; Korça: Prespa National Park. 2013. arch Hozzáférés: 2018. július 8.  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • ↑ Métais 2006: Serge Métais: Histoire des albanais: Des illyriens à l’indépendance du Kosovo. Paris: Fayard. 2006. ISBN 2213628947  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. július 8.  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890