Pusztaszer

Pusztaszer
A Hét vezér emlékmű (1900) a határban emelkedő Árpád-halmon
A Hét vezér emlékmű (1900) a határban emelkedő Árpád-halmon
Pusztaszer címere
Pusztaszer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásKisteleki
Jogállásközség
PolgármesterOcskó-Almási Anita (Fidesz.KDNP)[1]
Irányítószám6769
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség1299 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′46.550000°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 59′46.550000°N 19.983333°E
Pusztaszer (Csongrád-Csanád vármegye)
Pusztaszer
Pusztaszer
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Pusztaszer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztaszer község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szélén, Ópusztaszertől északnyugatra fekszik. Közigazgatási területe durva közelítéssel trapéz alakú, attól nem sokban tér el; további szomszédai északkelet felől Tömörkény, délnyugat felől Kistelek, északnyugat felől pedig Pálmonostora. A térség fontosabb települései közül Kistelek központja 9,5, Balástya 15,5, Sándorfalva pedig 29 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területén, annak nyugati szélén keresztülhúzódik az 5-ös főút, így Budapest-Kecskemét, illetve Szeged felől is könnyen megközelíthető. Központján a Gátértól Tömörkényen át idáig húzódó 4518-as út halad végig.

Története

[szerkesztés]

A honfoglalás fontos csomópontja. Anonymus legendája szerint a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlésének színhelye. Árpád vezér és társai itt megálltak 34 napra, és törvényeket hoztak. Ám a tatár-török dúlás folyamán a település és környéke többször elnéptelenedett. Az 1700-as években kezdődött meg ismét a betelepülés Kecskemétről. A terület rendezetlen tulajdonviszonyait követően az északi részét (Felső-Pusztaszert) Kecskemét 1828-ban megvásárolta. Ettől kezdve a területen folyó gazdálkodást és közéletet a Kecskemét által kinevezett pusztabíró (Dékány família) felügyelte. 1881-ig közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, majd a nagy távolság miatt 1881 és 1934 között Kisteleken intézték a hivatalos ügyeket. A település 1934. január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá. A lakosság nagyrészt tanyákon élt, a 60-as években kezdődött meg a tanyasi lakosság faluközpontba települése. Mára már csak mintegy 130 lakott tanya található a település külterületén.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kertész László (FKgP-SZDSZ-ASZ)[3]
  • 1994–1998: Kertész László (SZDSZ)[4]
  • 1998–2002: Kertész László (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Kertész László (független)[6]
  • 2006–2010: Máté Gábor (független)[7]
  • 2010–2014: Máté Gábor (független)[8]
  • 2014–2019: Máté Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Máté Gábor (független)[10]
  • 2024– : Ocskó-Almási Anita (Fidesz.KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1467
1419
1365
1361
1348
1320
1299
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (31,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 1,9%, felekezeten kívüli 17,1% (40,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 2% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Hét vezér emlékoszlopa az Árpád halmon - a honfoglalás ezer esztendős évfordulójára, a szeri gyűlés helyén a honfoglaló vezérek portréival díszített emlékoszlopot 1900-ban állította a Magyar Országos Diákszövetség.
  • A legenda szerint a Pusztaszer környékén található hét halmon (kurgánok) állt a hét vezér sátra: Árpád halom, Szárnyék halom, Sáregyházi halom, Vesszős halom, Kártyás halom, Kettős halom, Császárné halma.
  • Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
  • Büdös-szék

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Máté Bence természetfotós
  • Tóth Pál grafikus[14]
  • Tóth Albertné Piroska csipkeverő[15]
  • Szarvas József „Josh” popzenész[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  9. ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Pusztaszer Helységnévtár
  13. ↑ Pusztaszer Helységnévtár
  14. ↑ Tóth Pál – grafikus, festő- és zománcművész. tothpal.eoldal.hu (Hozzáférés: 2021. december 30.) arch
  15. ↑ 'Bonus Nuntium 2019. 4. sz. 69. o.. [2021. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 30.)

Források

[szerkesztés]
  • Baghyné Makra Ilona: Pusztaszer község közigazgatása 1881-1938. Bába Kiadó, Szeged, 2004., 146, [2] p. ISBN 963-9511-77-3
  • Baghyné Makra Ilona: Pusztaszeriek - Bagiak, Dávidok, Makrák. Bába Kiadó, Szeged 2004. 108 p. ISBN 963-9511-66-8
  • Nagy Józsefné Pintér Eszter: Pusztaszer története Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata 1996. ISBN 963 03 4134 4
  • Nagy Józsefné Pintér Eszter:120 éves a szervezett oktatás Pusztaszeren 2004 Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata

További információk

[szerkesztés]