Pálmonostora

Pálmonostora
Pálmonostora címere
Pálmonostora címere		 Pálmonostora zászlaja
Pálmonostora zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunfélegyházi
Jogállásközség
PolgármesterCseszkó László György (független)[1]
Irányítószám6112
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség1588 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′, k. h. 19° 57′46.633333°N 19.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 38′, k. h. 19° 57′46.633333°N 19.950000°E
Pálmonostora (Bács-Kiskun vármegye)
Pálmonostora
Pálmonostora
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Pálmonostora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmonostora témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pálmonostora község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bács-Kiskun vármegyében, Kiskunfélegyházától délkeletre fekvő település. Szomszédai: észak felől Gátér, kelet felől Tömörkény, délkelet felől Pusztaszer, dél felől Kistelek, délnyugat felől Csengele, nyugat felől Petőfiszállás, északnyugat felől pedig Kiskunfélegyháza.

Megközelítése

[szerkesztés]

Területén végighúzódik, a belterülettől nyugatra, nagyjából észak-déli irányban az 5-ös főút, így ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Budapest-Kecskemét és Szeged felől is. Távolabbi településekről indulva alkalmas megközelítési útvonal lehet az M5-ös autópálya is, de annak a legközelebbi csomópontjai viszonylag távol esnek Pálmonostorától, Kiskunfélegyházánál illetve Kisteleknél találhatók.

Belterületén a 4504-es út halad végig, ez köti össze az 5-ös főúttal, az ellenkező irányban pedig Tömörkénnyel és Csanytelekkel is, míg Gátérrel a 4503-as út kapcsolja össze. Állami közútnak minősül még a területét érintő utak közül az az út, amely a központja délkeleti részéből vezet a déli részén elterülő tanyavilágba, 45 103-as számozással, valamint a Csengelétől az 5-ös főútig vezető 54 121-es út.

Története

[szerkesztés]

Pálmonostora története az Árpád-korig vezethető vissza.

Egy 14. század közepén kelt oklevélből tudjuk, hogy jelenlegi területén monostor állt, mely a tatárjáráskor elpusztult. IV. Béla király már pusztaként adományozta el néhány családnak. Chegzeiektől később a birtoktárs Becsei Töttös főajtónálló-mester kívánta megszerezni részüket, majd két esztendővel később a másik helyi birtokos családtól, Pétermonostori Miklós fiától és unokáitól meg is vette, és ezek még a IV. Béla által kiállított privilégium levelek átadását is vállalták. A birtok a 16. század végéig számtalanszor gazdát cserélt. A török kiűzése után az Orczy bárók kezére került, majd közvetítő útján Pallavicini Sándor őrgróf vásárolta meg. A 19. század végén tőle váltották meg földterületeit a helybéli részesművelők.

A település újkori fellendülésében jelentős szerepet játszottak az 1830-as évektől betelepülő dohánykertész családok. A lakosság évtizedeken keresztül foglalkozott dohánytermesztéssel. Ezt a tipusú mezőgazdasági munkát őrzi község címere is. Településünket Pusztaként, majd Puszta-Péteriként, Péteri-Pusztaként később Alsó- és Felsőpéteriként jegyezték. 1900-tól Alsó- és Felsőpéteri egyesülése után Pálmonostora nevet vette fel.

1910-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásához tartozó 2805 lakosú település volt, 2792 magyar, és 2765 római katolikus lakossal.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Laczkó Róbert (független)[3]
  • 1994–1998: Laczkó Róbert (független)[4]
  • 1998–2002: Laczkó Róbert (független)[5]
  • 2002–2006: Cseszkó László György (független)[6]
  • 2006–2007: Cseszkó László György (független)[7]
  • 2007–2010: Rádiné Genes Ildikó Anna (független)[8]
  • 2010–2014: Rádiné Gémes Ildikó Anna (független)[9]
  • 2014–2019: Cseszkó László György (független)[10]
  • 2019–2024: Cseszkó László György (független)[11]
  • 2024– : Cseszkó László György (független)[1]

A településen 2007. október 28-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1863
1840
1798
1825
1677
1637
1588
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,9% románnak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,2% (22,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 0,1% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Idegenforgalmi jelentőségű természeti érték a Péteri-tavi madárrezervátum, a hozzá kapcsolódó Peregi-tó, illetve a gátéri Fehér-tó települést érintő része. Felfutóban van településen a lovas turizmus, és a lóhoz kapcsolódó szabadidő eltöltés.

Műemlék épületek idézik az elmúlt korokat, például az Orczy-kastély illetve a Bagi-féle szélmalom.

Ismert személyek

[szerkesztés]
  • Itt született ifjabb Boczonádi Szabó Imre (1882–1969) magyar miniszteri számvizsgáló, méhész, lapszerkesztő és szakíró, országgyűlési képviselő.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  5. ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ a b Pálmonostora települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. október 28. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  11. ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. ↑ Pálmonostora Helységnévtár
  14. ↑ Pálmonostora Helységnévtár