Pálosvörösmart

Pálosvörösmart
Pálosvörösmart címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Gyöngyösi
Jogállás	község
Polgármester	Bodócs Attila (független)[1]
Irányítószám	3261
Körzethívószám	37
Népesség
Teljes népesség	589 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	106,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	240 m
Terület	5,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′ 53″, k. h. 19° 59′ 53″47.814722, 19.99805647.814722°N 19.998056°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 53″, k. h. 19° 59′ 53″47.814722, 19.99805647.814722°N 19.998056°E
Pálosvörösmart Pozíció Heves vármegye térképén
Pálosvörösmart weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálosvörösmart témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pálosvörösmart község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban. 584 hektáros kiterjedésével a vármegye harmadik legkisebb közigazgatási területű települése.^[3]

Fekvése

A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől északkeletre és Abasártól északra, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében található.

Csak közúton érhető el, Abasár vagy Mátrafüred érintésével, a 2419-es úton.

Története

A település az Aba nemzetség ősi birtoka, amely e nemzetség Csobánka ágának jutott.

1304-ben itt alapítottak pálos kolostort az Aba nemzetségbeli Csobánka unokái: János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál. 1356-ban az itteni pálosok Benén kaptak birtokrészeket, 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerték adományul, 1461-ben pedig Debrei Imrétől Lőrinci és Varsány fele részét kapták. 1496-ban Kanizsai György elzálogosította nekik benei birtokát. 1501-ben II. Ulászló adott ki számukra védlevelet. A helység a török hódoltság alatt elpusztult, de a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben a Vörösmartot Almássy András gyöngyösi plébános el akarta foglalni, de Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott ellene. 1786-ban II. József a rendet feloszlatta, ekkorra azonban pálosok már nem laktak itt. A rend eltörlése után a helység a Vallásalap birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. A pálosok egykori rendháza a későbbi községháza helyén állt. 1910-ben 429 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Pálosvörösmart 1950 és 2006 között a tőle délre fekvő Abasár része volt. A köztársasági elnök 2003. július 1-jei határozata^[4] alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.

Közélete

Polgármesterei

1950 és 2006 között Pálosvörösmart közigazgatásilag Abasárhoz tartozott, csak azóta újra önálló település.

• 2006–2010: Dobróka László (független)^[5]
• 2010–2014: Dobróka László (független)^[6]
• 2014–2016: Bakos Gáborné (független)^[7]
• 2016–2019: Dr. Bene-Sinkó Beáta (független)^[8]
• 2019–2024: Bodócs Attila (független)^[9]
• 2024– : Bodócs Attila (független)^[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester- és képviselő-testületi választást tartottak, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.^[10] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.^[8]

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	651	644	642	566	590	578	589
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,3% (28,7% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% cigánynak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 6,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 11,4% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).^[12]

Látnivalók

• Római katolikus temploma 1893-ban épült.
• Mária park
• A település külterületén helyezkedik el a Hollókő nevű szikla, amely az alpinisták kedvenc sziklamászó helye.

Képek

• 
  Római katolikus templom
• 
  Mária-park
• 
  Mária-park
• 
  Művelődési ház
• 
  A főutca Abasár felé nézve
• 
  A főutca Mátrafüred felé nézve
• 
  Pálosvörösmarti utcakép
• 
  Pálosvörösmarti utcakép
• 
  Temetőrészlet
• 
  Temetőrészlet
• 
  Játszótér a temető mellett

Jegyzetek

1. Pálosveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. [1]
4. 114/2003. (VII. 1.) KE határozat Pálosvörösmart községgé nyilvánításáról
5. Pálosvörösmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
6. Pálosvörösmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
7. Pálosvörösmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
8. Pálosvörösmart települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
9. Pálosveresmart települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
10. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
11. Pálosvörösmart Helységnévtár
12. Pálosvörösmart Helységnévtár

Források

• Borovszky Samu: Heves vármegye

További információk

• Pálosvörösmart honlapja

• Magyarország-portál
• Földrajzportál