Pénzecske-ripacsgomba

Pénzecske-ripacsgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Tömlősgombák
Osztály: Sordariomycetes
Rend: Xylariales
Család: Xylariaceae
Nemzetség: Biscogniauxia
Tudományos név
Biscogniauxia nummularia
(Bull.) Kuntze (1891)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pénzecske-ripacsgomba témájú kategóriát.

A pénzecske-ripacsgomba (Biscogniauxia nummularia) a Xylariaceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos fák (főleg bükk) elhalt vagy meggyengült ágain, törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A pénzecske-ripacsgomba termőtestpárnája (sztrómája) lapos és kerek (5-20 mm átmérőjű) vagy szabálytalanul ovális, (15-50 (120) mm x 10-22 (60) mm); vastagsága 0,6-0,8 mm. Alsó részén széles felületen csatlakozik a aljzat faanyagához; növekedése közben a meglevő fakérget áttöri. Színe szénfekete. A fiatal termőtestet világosbarna réteg védi, amely később egyben leválik.

Húsa a termőréteg alatt jelentéktelen vastagságú, szürkés vagy sötétbarna. Szaga és íze nem jellegzetes.

Mikroszkopikus jellemzők: a termőrétegben a peritéciumok tojásdadok vagy majdnem kerekdedek, 0,4-0,5 6m szélesek és 0,5-0,7 mm magasak. Az amiloid aszkuszok rövid nyélen ülnek. Az aszkospórák sötétbarnák vagy feketések, oválisak, simák, méretük 11,5 x 13,5 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A kőris-ripacsgomba vagy a szegett tekegomba hasonlíthat hozzá.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Elhalt vagy meggyengült lombos fák (szinte kizárólag bükk, ritkán tölgy vagy szelídgesztenye) ágain, törzsén él, azok anyagát bontja. A termőtestek egyesével vagy kisebb csoportokban jelennek meg. Egész évben látható.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]