Pörböly | |||
Pörböly vasútállomás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Szekszárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sipos Lajos (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7142 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 493 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 48,69 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 12′ 21″, k. h. 18° 48′ 48″46.205840°N 18.813310°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 21″, k. h. 18° 48′ 48″46.205840°N 18.813310°E | |||
Pörböly weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pörböly témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pörböly község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
A település a Sárköz délkeleti részén, Gemenci-erdő szélén, Bátaszék és Baja között az 55-ös főút mentén fekszik, az előbbitől 6, az utóbbitól 13 km-re, Bács-Kiskun és Tolna vármegyék határán. Pörböly MÁV vasútállomást a Bátaszék–Kiskunhalas-vasútvonalon érhetjük el. Az állomás mellől indul a Gemenci Állami Erdei Vasút.
A település az első világháború után alakult ki, lakói a környező tanyákról költöztek ide. Ekkor még Pörbölypuszta néven Alsónyék község belterületi lakóhelyeként tartották nyilván. Az 1956-os és 1965-ös dunai árvizek után jelentősen megnőtt a beköltözők száma, ennek hatására 1985. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. 1990-től saját önkormányzata van. A közeli Gemenci-erdő biztosít munkalehetőséget az itt élőknek.
A település nevét 1993-ban ismerte meg az ország a szomorú pörbölyi tragédia megtörténte után. A tragikus autóbusz-baleset után – ami egyébként a szomszédos Alsónyék területén történt, csak az elhunyt és sérült utasok voltak, a sofőrt leszámítva pörbölyi kisdiákok – a faluban általános iskola épült, ahol az alsó tagozatos diákok tanulnak. A felső tagozatos általános iskolás diákok továbbra is Bátaszékre ingáznak, viszont az iskolabusz már nem érinti az 1993-as tragédia helyszínét, a nyékipusztai bekötőút vasúti átjáróját.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 558 | 565 | 539 | 520 | 515 | 507 | 493 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 5,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 17,5% (25,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,8% volt római katolikus, 3,5% református, 0,4% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 37,1% felekezeten kívüli (28,9% nem válaszolt).[12]