Rátka

 A településen világörökségi helyszín található 
Rátka
Szent Anna-plébániatemplom
Szent Anna-plébániatemplom
Rátka címere
Rátka címere		 Rátka zászlaja
Rátka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterBraun Árpád (független)[1]
Irányítószám3908
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség896 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,78 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″48.214167°N 21.225833°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″48.214167°N 21.225833°E
Rátka (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Rátka
Rátka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rátka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rátka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rátka (németül: Ratkau) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zempléni-hegység délnyugati lejtői alatt fekszik, a Tokaji borvidéken, a megye székhelyétől, Miskolctól 42 kilométerre északkeletre.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tállya, délkelet felől Mád, dél felől pedig a Szerencshez tartozó Ond. Északnyugat felől a legközelebbi település Golop, de közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.

A térség fontosabb települései közül Tállya 3, Mád 5, Szerencs 8,5, Abaújszántó 10, Tarcal 12, Tokaj pedig 19 távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton csak Szerencs vagy Tállya érintésével közelíthető meg, mindkét irányból a 3712-es úton. Északkeleti-keleti külterületei között elhalad még a 39-es főút is.

A hazai vasútvonalak közül a községet a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Rátka megállóhely a központ közelében helyezkedik el, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják-

Története

[szerkesztés]

A 15. században említik először a települést, Rathka néven. A törökök, az erdélyi hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak 1750-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg, a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Hercegkút (Trautsondorf) falvakkal együtt. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait.

Az 1910-es népszámláláskor 1021 lakosa volt, melyből 973 katolikus, 15 református, 19 izraelita volt.

A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Héring Istvánné (független)[4]
  • 1994–1998: Héring Istvánné (független)[5]
  • 1998–2002: Héring Istvánné (független német kisebbségi)[6]
  • 2002–2006: Héring Istvánné (független német kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Héring Istvánné (független)[8]
  • 2010–2014: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Tirk Sándorné (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Braun Árpád (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
970
962
957
935
882
905
896
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 67,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,8% (18,7% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 26,6% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 6,2% református, 1,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 0,1% ortodox, 4,4% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - 1807-ben épült.
  • Német Nemzetiségi Tájház - 1824-ben épült
  • Elhurcoltak emlékműve - 2005-ben épült
  • Szent István és Boldog Gizella domborműve - 2000-ben épült

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Rátka Helységnévtár
  14. ↑ Rátka Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]