RD–180

Az RD–180-as hajtómű az Atlas V első fokozatába építve

Az RD–180[1] két égéstérrel és két fúvócsővel rendelkező, orosz fejlesztésű, zárt ciklusú folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű. Az orosz NPO Enyergomas vállalat tervezte és gyártja. A hajtóművet amerikai Atlas hordozórakétákon alkalmazzák. A jelenleg üzemelő legjobb hatásfokú folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű.

Története

[szerkesztés]

Az 1980-as évek végén fejlesztették ki. 1996 novemberében hajtották végre vele az első teszteket. A hajtómű gyártási technológiáját 1996-ban megvásárolta az amerikai General Dynamics vállalat is. 1997–1998-ban az Egyesült Államokban tesztelték. 1999 tavaszán kapott alkalmassági bizonyítványt az Atlas hordozórakétán történő használatára. Először 2000 májusában az amerikai Atlas IIA–R hordozórakétán hajtottak végre vele indítást.[2] Az első indítás után kisebb módosításokat végeztek rajta, ezt követően az Atlas V első fokozatának hajtóműve lett (2005 nyarán kapta meg a hajtómű az alkalmassági bizonyítványt az Atlas V-re). A hajtómű gyártási jogával jelenleg a Lockheed Martin vállalat rendelkezik az Egyesült Államokban. Az amerikai gyártást a Pratt & Whitney-nél tervezik, de ez egyelőre nem valósult meg.[3] Az Enyergomas és a Pratt & Whitney közös vállalatot hozott létre RD AMROSS néven a hajtómű közös gyártására. Valamennyi eddig felhasznált RD–180-as hajtómű Oroszországban, az Enyergomas vállalatnál készült.

Oroszországban a jövőben a Rusz–M űrhajózási hordozórakétán tervezik alkalmazni.

Szerkezeti kialakítása

[szerkesztés]

A hajtóművet a négy égésterű RD–170-ből alakították ki, az RD–180 lényegében egy fél RD–170-es hajtómű, annak számos berendezését felhasználták. Tüzelőanyaga kerozin, oxidálóanyagként folyékony oxigént alkalmaznak. Az égéstér kialakítása olyan, hogy a magas nyomáson megvalósuló égési folyamat rendkívül nagy hatásfokú, így a hajtóművel nagy tolóerőt tudtak elérni. A zárt ciklusú hajtómű jellegzetessége, hogy a szivattyúkat működtető turbina gázgenerátora előégéstérként működik, az oxigéndús égésterméket a hajtómű fő égésterébe vezetik, ahol az oxigénben dús gázokban további kerozint égetnek el. A fúvócsövek mozgatását a kormányzás során négy-négy hidraulikus munkahenger végzi. A jó égési folyamatnak köszönhetően üzeme tiszta, korom nem képződik. A fúvócsövek ±8°-ban fordíthatóak el. Diagnosztikai és állapotfigyelő rendszerrel van ellátva.

Műszaki jellemzői

[szerkesztés]
  • Tolóerő vákuumban: 4,15 MN
  • Tolóerő tengerszinten: 3,83 MN
  • Fajlagos impulzus: 338 s (3313 N·s/kg)
  • Fajlagos impulzus tengerszinten: 311 s (3053 Ns/kg)
  • Száraz tömeg: 5480 kg
  • Átmérő: 3,15 m
  • Hossz: 3,56 m
  • Égésterek száma: 2
  • Égéstérnyomás: 25,7 MPa
  • Oxidálóanyag–tüzelőanyag arány: 2,72
  • Tolóerő–súly arány: 78,44

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ RD – reaktyivnij dvigatyel, magyarul: rakétahajtómű
  2. ↑ A rakéta típusjelzésében az R betű az orosz (angolul Russian) hajtóműre utal. Később az Atlas III jelzést kapta.
  3. ↑ http://www.lockheedmartin.com/europe/russia/index.html Archiválva 2010. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Russia – Space system partnership, Lockeheed martin (www.lockheedmartin.com)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]