Raach am Hochgebirge

Raach am Hochgebirge
Raach am Hochgebirge címere
Raach am Hochgebirge címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásNeunkircheni járás
Irányítószám2640
Körzethívószám02662
Forgalmi rendszámNK
Népesség
Teljes népesség281 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság813 m
Terület13,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 36″, k. h. 15° 55′ 49″47.643333°N 15.930278°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 36″, k. h. 15° 55′ 49″47.643333°N 15.930278°E
Raach am Hochgebirge weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Raach am Hochgebirge témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Raach am Hochgebirge osztrák község Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 309 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Raach am Hochgebirge a Neunkircheni járásban
Wartenstein vára
A Szt. Egyed-plébániatemplom

Raach am Hochgebirge Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Wechsel-hegység semmeringi része és a Buckligen Welt dombsága között. Területének 70,4%-a erdő. Az önkormányzat 4 településrészt, illetve falut egyesít: Raach am Hochgebirge (163 lakos 2019-ben), Schlagl (77), Sonnleiten (64) és Wartenstein (5).

A környező önkormányzatok: északra Enzenreith, északkeletre Altendorf, keletre Kirchberg am Wechsel, délre Otterthal, délnyugatra Trattenbach, nyugatra Schottwien, északnyugatra Gloggnitz.

Története

[szerkesztés]

Raachot először 1130-ban említik, amikor egy bizonyos Reginboto Longus lovag két itteni jobbágytelket adományozott a formbachi apátságnak.

Wartenstein várát a 12. században építették, első ismert ura Hermannus de Wartenstein 1190-ből. Az erőd a 14. században hercegi tulajdonba került, akik időnként elzálogosították, pl III. Lipót a Cillei grófoknak. 1487-ben Mátyás magyar király harc nélkül megszállta a várat, majd 1529-ben a Bécset ostromló törökök lerombolták. A wartensteni uradalmat 1609-ben Georg Bernhard von Urschenbeck vásárolta meg, majd Georg Andreas von Petschowitzhoz került aki az 1640-es években renoválta az erődöt. A franciák 1809-ben feldúlták és a romos állagú épületet 1870-ben a Liechtensteinek vásárolták meg. Franziska von Liechtenstein romantikus stílusban újjáépíttette a várat. 1945-ben a világháború harcaiban Wartenstein megrongálódott; 1957-ben a svéd Axel Leonard Wenner-Gren vásárolta meg, aki helyrehozatta és alapítványa rendelkezésére bocsátotta. A vár ma is magántulajdonban van.

Az első raachi iskolát 1784-ben nyitották meg, II. József uralkodása idején.

1971-ben Raach am Hochgebirge, Trattenbach és Otterthal községeket egyesítették, majd 1985-ben a községek ismét önállóvá váltak.

Lakosság

[szerkesztés]

A Raach am Hochgebirge-i önkormányzat területén 2019 januárjában 309 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el a csúcspontját 508 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 97,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,5% az új (2004 utáni) EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 91,8%-a római katolikusnak, 3,3% evangélikusnak, 4,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.

A lakosság számának változása:

2016
291
2018
281

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Wartenstein vára
  • a Szt. Egyed-plébániatemplom
  • hagyományosan Raachban rendezik meg minden évben az osztrák matematikai diákolimpiát

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Raach am Hochgebirge című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.