Radnice | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Járás | |||
Polgármester | Jan Altman | ||
Irányítószám | 338 28 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1857 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 382 m | ||
Terület | 10,650382 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 51′ 25″, k. h. 13° 36′ 21″49.856868°N 13.605762°EKoordináták: é. sz. 49° 51′ 25″, k. h. 13° 36′ 21″49.856868°N 13.605762°E | |||
A település weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnice témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Radnice település Csehországban, Rokycanyi járásban. Radnice Skomelno, Němčovice, Kamenec, Břasy, Chomle, Přívětice, Hlohovice és Újezd u Svatého Kříže településekkel határos. Lakosainak száma 1857 fő (2024. január 1.).[1]
Radnice Plzeňtől mintegy 19 km-re északkeletre, a Plasy-fennsíkon fekszik. Legmagasabb pontja a Rovnička-hegy 502 m tengerszint feletti magasságban. A városon keresztül folyik a Radnický-patak. A Městský tó a beépített területen belül található.
Radnice első írásos említése 1336-ból származik, amikor János cseh király eladta a várost a Rosenberg családnak. Radnice 1478-ban a Sternberg család tulajdonába került. 1541-től 1620-ig a Czernin család birtokában volt. 1570-ben Radnice-t II. Maximilián császár várossá léptette elő.
A fehérhegyi csata után a Czernin család birtokait elkobozták, ezután Radnice többször is gazdát cserélt. A harmincéves háború alatt a várost többször kifosztották. 1758-tól az uradalom eltörléséig Radnice ismét a Rosenbergek tulajdona lett.
A 19. században Radnice környékén szénbányászat alakult ki, ami fellendítette az ipari fejlődést. 1893-ban megépült a vasútvonal. A radnicei szénmedence 1986-ban kimerült.
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 3034 | 2739 | 2513 | 2220 | 1864 | 1733 | 1767 | 1832 | 1748 | 1857 |
1869 | 1900 | 1921 | 1961 | 1980 | 2011 | 2016 | 2019 | 2021 | 2024 |