Radostyán | |||
Műemlék harangtorony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Rácz János (független)[1] | ||
Irányítószám | 3776 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 537 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 72,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,1 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 10′ 47″, k. h. 20° 39′ 04″48.179769°N 20.651139°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 47″, k. h. 20° 39′ 04″48.179769°N 20.651139°E | |||
Radostyán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Radostyán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Radostyán község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.
Miskolctól 21 kilométerre északnyugatra található. A környező települések Kondó, Parasznya, Sajólászlófalva (3 km), Varbó. A legközelebbi város Sajószentpéter (7 km).
Csak közúton érhető el, Miskolc-Parasznya felől vagy Sajószentpéteren át, mindkét irányból a 2517-es úton. A zsáktelepülésnek számító Kondóval a 25 133-as számú mellékút köti össze, főutcája országos közútként a 25 134-es útszámot viseli.
A kelták kora óta lakott környék. Radostyánt először a 14. században említik, a diósgyőri uradalom részeként, de elképzelhető, hogy azonos a Váradi regestrumban Zudesthan néven említett településsel.
Eger eleste (1596) után a törökök feldúlták, kihalt, csak a 17. század végén települt be újra.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 633 | 627 | 601 | 539 | 541 | 535 | 537 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,5%, református 49,4%, görögkatolikus 1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,3% (20,9% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 84,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% görögnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,3% volt római katolikus, 37,2% református, 0,9% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 12,4% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[14]