Rakacaszend

Rakacaszend
A református templom
Rakacaszend címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Váradi István (független)[1]
Irányítószám	3826
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	238 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″48.460880555556, 20.83763888888948.460881°N 20.837639°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 39″, k. h. 20° 50′ 16″48.460880555556, 20.83763888888948.460881°N 20.837639°E
Rakacaszend Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rakacaszend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakacaszend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rakacaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

Szendrőtől 18 kilométerre keletre, a megyeszékhely Miskolctól 56 kilométerre északra fekszik. A környező települések: észak felől Debréte, kelet felől Rakaca (6 km), délkelet felől Irota, dél felől Abod, délnyugat felől Galvács, nyugat felől Meszes (6 km), északnyugat felől pedig Tornabarakony. A legközelebbi város Szendrő.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Meszes vagy Rakaca érintésével, a 2613-as úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 27-es főútról közelíthető meg, szalonnai letéréssel.

Nevének eredete

Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakban fordult elő (1274-ben). Erről sokáig azt gondolták,^[3] hogy szentet jelenthetett; jelenleg^[4] úgy vélik, hogy az ősi magyar Zem személynévből származhat (az pedig a „szem” főnévből). A Rakaca- előtagot a rajta átfolyó patakról kapta.

Története

A 13. században már falu volt, de egyházáról csak a 14. század elejéről van híradás. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. 1264-ben IV. Béla és fia, István ifjabb király háborúskodása idején Tekus ispán Bács nevű fivére, aki valószínűleg tornai ispánként Szádvár kapitánya volt, megnyitotta a vár kapuit a király serege előtt. Ezért a vidék visszafoglalása után István a „hűtlen árulónak” minősített Bácsot és testvéreit megfosztotta vagyonuktól (Dénes, 1983). E birtokokat, köztük Szendet is 1273-ban IV. László király már Tekus fiainak adta vissza (Györffy, 1963).

1300-as évek elején Szádvár Aba Amádé kezére jutott és a király csak 1312-ben tudta elvenni tőle. Nem tudni, hogy ez idő tájt kié volt a falu; mindenesetre egy 1335. évi oklevél már a Kovácsiban is birtokos Kovácsiakat (egy bizonyos Chydboy fiait) említi Rakacaszend új uraiként (HOTE).

Az 1332–1335 közötti évekből fennmaradt pápai tizedjegyzékek szerint Szend papja nemcsak az országos, de a vármegyei átlagnál is kevesebbet, évi 7 ¾ garast fizetett.

A Buda elfoglalása utáni harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült falunak számos tulajdonosa volt, közöttük a Lorántffyak, Rákócziak.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Theisz Géza (független)^[5]
• 1994–1998: Theisz Géza (független)^[6]
• 1998–2002: Theisz Géza (független)^[7]
• 2002–2006: Lukács Attiláné (független)^[8]
• 2006–2010: Lukács Attiláné (független)^[9]
• 2010–2014: Lukács Attiláné (független)^[10]
• 2014–2019: Lukács Attiláné (független)^[11]
• 2019–2024: Váradi István (független)^[12]
• 2024– : Váradi István (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	375	361	356	261	253	252	238
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 57,7% cigánynak mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, református 11%, görögkatolikus 56,9% (0,8% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 39,9% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 5,5% református, 57,7% görög katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (13,8% nem válaszolt).^[15]

Látnivalók

• A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. A jelenlegi református templom két szakaszban épült: a 12. században egy kis téglatemplom, amelynek déli oldalfalához a 13. században egy valamivel nagyobb, kőből falazott templomot építettek hozzá. Ilyen kettős templommal Szentpéter-Dörgicsén találkozhatunk, romos állapotban. A 12. századi épületrészt 1820-ban elbontották; déli falának maradványai a ma is álló későbbi épületrész északi falában láthatók. Toldaléka 1820-ból származik. A szentélyben és a diadalívben középkori, valószínűleg 15. századi festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1657-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebb a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
• A magas dombra épült görögkatolikus templomot a 2000-es években teljesen felújították.^[16]
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Jegyzetek

1. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
4. Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13.
5. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
6. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
7. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
8. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
9. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
10. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
11. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
12. Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
13. A nemzetiségi népesség száma településenként
14. Rakacaszend Helységnévtár
15. Rakacaszend Helységnévtár
16. utazzitthon.hu. [2013. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 6.)

Források

• H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
• Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
• HOTE: Rakacaszend református templomának 14. századi freskói. Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesület, Miskolc^{[halott link]}
• Györffy, 1963: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1963.
• Dénes, 1983: Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1983. p. 43–46.

További információk

• Rakacaszend az utazom.com honlapján

• Magyarország-portál
• Földrajzportál