Red Norvo | |
William P. Gottlieb felvétele, 1947 | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Kenneth Norville |
Született | 1908. március 31.[1][2][3][4][5] Beardstown |
Elhunyt | 1999. április 6. (91 évesen)[1][2][3][4][5] Santa Monica[6] |
Sírhely | Woodlawn Memorial Cemetery |
Házastársa | Mildred Bailey aztán: Eve Rogers |
Pályafutás | |
Műfajok | dzsessz |
Hangszer | vibrafon |
Tevékenység |
|
Kiadók | Savoy Records |
Red Norvo weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Red Norvo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Red Norvo (Beardstown, 1908. március 31. – Santa Monica, 1999. április 6.) amerikai vibrafonos. Amerikai zenész volt, a dzsessz egyik korai vibrafonistája. „Mr. Swing” néven emlegették. Egyike volt azoknak, akik már xilofont, a marimbát és a vibrafont is használtak a dzsesszben. Lemezei közül emlékezetes a „Dance of the Octopus” a „Bughouse”, a „Knockin' on Wood”, a „Congo Blues”, „Hole in the Wall”.
Norvo 1925-ben Chicagóban kezdte a zenészpályát a The Collegians nevű zenekarban. Másutt akkor már játszott az akkoriban szokatlan marimbán egy olyan együttesben, amelyben mindenki marimba játékos volt. Ezután egy tánczenekara volt Milwaukee-ban és rádiózott Chicagóban. 1931-ben találkozott leendő feleségével, Mildred Bailey-vel egy Paul Whitemannel készült sorozatban. Belépett Paul Whiteman nagyzenekarába, amelyet 1934-ben hagyott el Bailey-vel egy közös oktettben fellépni. 1934-ben megalakították a swing szeptettet.
1935-ben született első slágere: „I Surrender Dear”. Ezután már sorra újabb slágerei jelentek meg. 1936-ban együttesét nagyzenekarrá bővítette. 1945-ben Benny Goodmannél (Charlie Parker és Dizzy Gillespie), 1946-ban Woody Hermannél játszott; 1947-ben felvételt készített a Julia Lee Boy Friends-szel.
1947-ben Hollywoodban telepedett le második feleségével.
A vibrafon, gitár és basszus akkoriban szokatlan kombinációjával triója volt, Mundell Lowe-val és Red Kelly-vel, 1950-ben pedig Tal Farlow-val (gitár) és Charles Mingusszal (basszusgitár).
Az 1958-as Rivals című melodrámában (1958) Norvo szerepet kapott egy dzsesszzenekar tagjaként. A főszereplők Frank Sinatra, Tony Curtis és Natalie Wood voltak. 1959-ben Norvo zenekara Ausztráliában játszott Frank Sinatrával. 1968-ban a Berlin Jazz Days-en játszott. Norvo egészen az 1980-as évekig volt aktív, amikor egy agyvérzés lehetetlenné tette a további fellépéseket. Élete végéig folytatta a zeneszerzést.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Red Norvo című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.