Reginald Blomfield

Reginald Blomfield
Született1856. december 20.
Bow
Elhunyt1942. december 27.
London
Állampolgárságabrit
GyermekeiAustin Blomfield
SzüleiGeorge John Blomfield
Isabella Blomfield
Foglalkozásaépítész
TisztségePresident of the Royal Institute of British Architects (1912–1914)
IskoláiHaileybury School
Exeter College
Kitüntetései
  • officier de l’Instruction publique[1]
  • Fellow of the Royal Institute of British Architects (1906)
  • Honorary Fellow of Exeter College, Oxford (1906)[2]
  • Royal Gold Medal (1913)
  • Royal Academician (1914. február 11.)[3]
  • Knight Bachelor (1919)[1]
  • Doctor of Letters (1920)[4]
  • Officer of the Order of Leopold II (1920. október 5.)[5]
  • a Koronarend tisztje (1921. október 14.)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Reginald Blomfield témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sir Reginald Blomfield (Bow, 1856. december 20. – London, 1942. december 27.) brit építész, kerttervező, építészeti szakíró, számos első világháborús nemzetközösségi temető és emlékmű tervezője.

Ifjúsága

[szerkesztés]

A devoni Bow egyházközségben született, ahol apja, George John Blomfield segédlelkészként tevékenykedett. Anyja, Isabella távoli unokatestvére volt az apjának, második lánya Charles Blomfield londoni püspöknek. Kentben nőtt fel, mivel apja 1857-ben Dartford, majd 1868-ban Aldington lelkésze lett. A hertfordshire-i Haileybury bennlakásos iskolájában, majd az oxfordi Exeter College-ban tanult.[7]

Pályafutása

[szerkesztés]

Miután végzett Oxfordban, egy évet Európában töltött, majd nagybátyjánál, Arthur Blomfield építészirodájában helyezkedett el 1881 augusztusában. Mellette beiratkozott a Royal Academy Schoolsba, ahol építészetet tanult. 1881-ben felvették a brit építészek intézetébe (Royal Institute of British Architects).[8]

1884 elején befejezte tanulmányait, és kilépett nagybátyja cégéből. Franciaországban és Spanyolországban töltött négy hónapot, majd visszatért Londonba, és irodát nyitott a Southampton Street 17-ben. Itt volt irodája Edward Schroeder Prior építésznek is, akinek révén megismert más építészeket Richard Norman Shaw köréből: Mervyn Macartneyt, Ernest Newtont és Gerald Horsley-t. Shaw hatására részt vett a művészek céhének (Art Workers Guild) megalapításában.[7] Emellett építészeti illusztrátorkén és szerzőként dolgozott újságoknak.[8]

1886-ban Blomfield feleségül vette a rye-i Henry Burra lányát. Rye környékén számos vidéki házat tervezett, köztük a sajátját 1885 és 1914 között. Munkájának inspirációját az angol és francia reneszánszból vette. Kapott megrendeléseket egyetemi és kereskedelmi épületekre is.[7] 1890-ben egyik alapítója volt a Kenton & Company cégnek.[8] 1912 és 1914 között a a Royal Institute of British Architects elnöke volt.[9]

A háború után

[szerkesztés]

1918. március 15-én[9] kinevezték a birodalmi hadisírbizottság (Imperial War Graves Commission) egyik vezető építészének, és a következő kilenc évben temetőket, emlékműveket tervezett az első világháború nyugati frontjára. Ő tervezte meg az Áldozat keresztjét (Cross of Sacrifice), amely a legtöbb nemzetközösségi temetőben helyet kapott. Sir Aston Webbel és Sir W. Hamo Thornycrofttal számos londoni emlékművet tervezett, például a Brit Királyi Légierőét. Áll emlékműve Leedsben, Lutonban és Torquay-ban.[7] Száztizennyolc temető megtervezésében vett részt, köztük a Lijssenthoek sírkertében.[9]

1919-ben a belgiumi Ypres-be küldték, hogy megtervezze annak a negyvenezer katonának az emlékművét, aki a környéken folyó harcokban esett el, de sírhelye ismeretlen. Itt készítette el karrierjének talán legismertebb alkotását, a Menin Gate-emlékhelyet. 1928. március 31-én[9] befejezte a munkát a bizottságnál.[7] 1913-ban király aranyérmet kapott,[8] 1919-ben lovaggá ütötték.[9]

Szakíróként

[szerkesztés]

Reginald Blomfield kertépítőként szerzett hírnevét elsősorban a The Formal Garden in England című könyvének köszönheti, amely 1892-ben látott napvilágot. Más munkái: History of Renaissance Architecture in England, 1500–1800 (1897), History of French Architecture, 1494–1661 és 1661–1774 (1911 és 1912), Memoirs of an Architect (1932). 1934-ben vitát kavaró cikke jelent meg Modernismus címmel az Architectural Review-ban a nemzetközi modernizmus ellen.

Ismertebb épületei, emlékművei

[szerkesztés]
  • Menin Gate-emlékhely
  • Kinnaird House
  • Lambeth híd
  • United University Club
  • Lady Margaret Hall
  • Ypres-i Szent György-emléktemplom
  • Quadrant ház
  • Sherborne-i lányiskola

Blomfield alkotásai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b The London Gazette 31316 (brit angol nyelven), 1919. április 29.
  2. blomfieldr
  3. [5526 Királyi Művészeti Akadémia]
  4. https://www.liverpool.ac.uk/media/livacuk/cgso/committees/Honorary,Graduates,of,the,University.pdf
  5. The Edinburgh Gazette, 1920. október 12., 13640, 2188
  6. The London Gazette 32490 (brit angol nyelven), 1921. október 18.
  7. a b c d e WW1C
  8. a b c d SA
  9. a b c d e CWG

Források

[szerkesztés]