Reginald Johnston

Reginald Johnston
Reginald Johnston a pekingi Tiltott Városban Vang-zsung császárné (1906–1946) és a császárné amerikai tanára, Isabel Ingram (1902–1988) társaságában (1923/1924)
Reginald Johnston a pekingi Tiltott Városban Vang-zsung császárné (1906–1946) és a császárné amerikai tanára, Isabel Ingram (1902–1988) társaságában (1923/1924)
SzületettReginald Fleming Johnston
1874. október 13.
Edinburgh
Elhunyt1938. március 6. (63 évesen)
Edinburgh, London
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeskót skót
Foglalkozásadiplomata, sinológus
Iskolái
Kitüntetései
  • a Hongkongi Egyetem díszdoktora[1]
  • a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka (1918)[1]
  • Knight Commander of the Order of St Michael and St George (1930)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Reginald Johnston témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sir Reginald Fleming Johnston (Edinburgh, 1874. október 13.Edinburgh, 1938. március 6.) kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Zhuāng Shìdūn; magyar népszerű: Csuang Si-tun; egyszerűsített kínai: 庄士敦; hagyományos kínai: 莊士敦) skót származású brit diplomata, sinológus, Pu Ji császár nevelője.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

A skóciai születésű Johnston kezdetben az Edinburgh-i Egyetemen tanult, majd tanulmányait az oxfordi Magdalen College-ban folytatta. 1898-ban lépett a gyarmati szolgálatra jelentkezett és Hongkongba utazott. 1906-ban áthelyezték a Santung tartományban található tengerparti Vejhajvejbe (威海衛), ahol Sir James Stewart Haldane Lockhart munkatársa lett.

1919-ben nevezték ki az akkor tizenhárom éves Pu Ji nevelőjének. Miután az utolsó kínai császárnak 1924-ben el kellett hagynia a Tiltott Várost Johnston a Brit Kínai Kártalanítási Bizottság titkáraként dolgozott (1926). 1927-ben pedig Vejhajvej második polgári biztosa lett. 1930. október 1-ig maradt Kínában.

Hazatérte után 1931-ben professzorrá nevezték ki a Londoni Egyetemen működő School of Oriental and African Studiesra. 1935-ben a 16 ezer kötetes könyvtárát az iskola könyvtárának adományozta, tanítani viszont nem szeretett. Pu Jival még akkor is tartotta a kapcsolatot, amikor az a japánok bábcsászára lett Mandzsukuóban.

Johnston 1937-ben vonult nyugdíjba, és egy skóciai kis szigeten, Eilean Righ-on telepedett le. Rövid betegség után, a rákövetkező évben elhunyt. Végrendelete szerint vallásos szertartás nélkül hamvasztották el, hamvait pedig a közeli öbölben szórták szét. Kérésének megfelelően leveleit és egyéb dokumentumait elégették.

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Johnston, Reginald Fleming. Remarks on the Province of Shantung. Cornell University Library (1905). ISBN 978-1-112-55778-1 
  • Johnston, Reginald Fleming. From Peking to Mandalay: A Journey from North China to Burma Through Tibetan Ssuch'uan and Yunnan. Soul Care Publishing (1908). ISBN 0-9680459-7-9 
  • Johnston, Reginald Fleming. Lion and Dragon in Northern China. Nabu Press (1910). ISBN 978-1-148-73250-3 
  • Johnston, Reginald Fleming. A Chinese Appeal to Christendom Concerning Christian Missions. Nabu Press (1911). ISBN 978-1-149-01612-1 
  • Johnston, Reginald Fleming. Buddhist China. Soul Care Publishing (1913). ISBN 0-9680459-3-6 
  • Johnston, Reginald Fleming. Letters to a Missionary. Cornell University Library (1918). ISBN 978-1-112-04861-6 
  • Johnston, Reginald Fleming. The Chinese Drama. Kelly and Walsh (1921). ISBN 978-1481220675 
  • Johnston, Reginald Fleming. Twilight in The Forbidden City. Soul Care Publishing (1934). ISBN 0-9680459-5-2 
  • Johnston, Reginald Fleming. Confucianism and Modern China. Soul Care Publishing (1935). ISBN 0-9680459-4-4 

Hivatkozások

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b c Obituary: Sir R.F. Johnston (angol nyelven). Times Media, 1938. március 8.

Irodalom

[szerkesztés]