Renzo Zorzi | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1946. december 12. Ziano di Fiemme |
Elhunyt | 2015. május 15. (68 évesen)[1] Magenta |
Nemzetisége | olasz |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1975 – 1977 |
Csapata | Williams, Shadow |
Nagydíjak száma | 7 |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 0 |
Dobogós helyezések | 0 |
Első rajtkockák | 0 |
Leggyorsabb körök | 0 |
Első nagydíj | 1975-ös olasz nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 1977-es spanyol nagydíj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Renzo Zorzi témájú médiaállományokat. |
Renzo Zorzi (Ziano di Fiemme, Dél-Tirol, 1946. december 12. – 2015. május 15.) olasz autóversenyző.
Renzo Zorzi kezdetben a Pirellinél dolgozott, majd 1972-ben a Formula–3-ban kezdte autóversenyzői karrierjét a Scuderia Mirabella Tecno csapatnál. A következő évben a sorozat állandó szereplője lett, előbb a Brabham BT38-cal, majd a kevésbé ésmert Quasar és Branca autóval. 1974-ben visszatért a Scuderia Mirabellához, ahol Giorgio Francia volt a csapattársa, és egy GRD autóval néhány jó helyezést is szerzett.
1975-ben segített a Repetto vállalatnak egy Lancia Formula–3-as motor fejlesztésében, amellyel nagy meglepetésre megnyerte a kategória monacói nagydíját. E sikert látva, a Formula–1-es Williams csapat kölcsönkérte az olasz nagydíjra, majd az 1976-os brazil nagydíjon is a brit csapat színeiben állt rajthoz. Ezután azonban a szponzora pénzhiányra hivatkozva felbontotta vele a szerződést, és továbbra is a Formula–3-nál versenyzett, ezúttal a Modus csapat pilótájaként.
1977-ben Tom Pryce csapattársaként csatlakozott a Shadow Formula–1-es csapathoz. Második futamán, Brazíliában hatodik lett, és így egy pontot szerzett. A soron következő dél-afrikai nagydíjon az új DN8-cal indult, ahol szörnyű katasztrófának volt részese: a huszonkettedik körben Zorzi motorhibával megállt a pálya szélén, és kigyulladt az autója. Ekkor két pályamunkás szaladt át a pályán, hogy eloltsa az addigra már nem lángoló kocsit, de az egyiket, Jansen Van Vuurent a csapattársa, Tom Pryce elütötte, akinek a poroltója fejbe találta Pryce-t. A balesetben mindketten életüket vesztették. Zorzi helyére a spanyol nagydíj után Alan Jones érkezett.
Zorzi ezután egy ideig sportautóval, illetve a Brit Formula–1-ben versenyzett, majd felhagyott az autóversenyzéssel, és a Pirelli tesztvezetője lett. Haláláig egy Pirelli autósiskolát vezetett Dél-Olaszországban.
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1975 | Williams | ARG |
BRA |
RSA |
ESP |
MON |
BEL |
SWE |
NED |
FRA |
GBR |
GER |
AUT |
ITA 14 |
USA |
– | 0 | |||
1976 | Williams | BRA 9 |
RSA |
USW |
ESP |
BEL |
MON |
SWE |
FRA |
GBR |
GER |
AUT |
NED |
ITA |
CAN |
USA |
JPN |
– | 0 | |
1977 | Shadow | ARG Ki |
BRA 6 |
RSA Ki |
USW Ki |
ESP Ki |
MON |
BEL |
SWE |
FRA |
GBR |
GER |
AUT |
NED |
ITA |
USA |
CAN |
JPN |
19. | 1 |