Repcebecőmoly

Repcebecőmoly
Repcebecőmoly (Evergestis extimalis) a kölni állatkert gyűjteményéből
Repcebecőmoly (Evergestis extimalis)
a kölni állatkert gyűjteményéből
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Pyraloidea
Család: Fényiloncafélék (Pyralidae)
Alcsalád: Dudvamolyok (Evergestinae)
Nem: Evergestis
Faj: E. extimalis
Tudományos név
Evergestis extimalis
Scopoli, 1763
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Repcebecőmoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Repcebecőmoly témájú médiaállományokat és Repcebecőmoly témájú kategóriát.

A repcebecőmoly (Evergestis extimalis) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a dudvamolyok (Evergestinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Ez az európai faj Magyarországon is általános. Leggyakrabban a Tiszántúl és a Duna–Tisza köze déli részein, valamint a Dunántúl keleti felén találhatjuk meg.

Megjelenése

[szerkesztés]

Sárga szárnyain kávébarnák a minták. Szárnyának fesztávolsága 23–26 mm.

Életmódja

[szerkesztés]

Egy évben két nemzedéke nő fel úgy, hogy a kifejlett hernyó telel a föld alatt szőtt gubóban, majd tavasszal bábozódik.

A hernyó tápnövényei a keresztesvirágúak fajai. A csoportosan élő hernyók összeszövik a repce becőit, kerek lyukat rágnak beléjük és kirágják a magot. Hasonlóan károsítják a magnak termesztett retket és káposztát is.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]