Ricse | |
Ricse egyik nevezetessége, az Adolf Czukor által adományozott Juhász-kút felett látható névadó szoborcsoport | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Cigándi |
Jogállás | nagyközség |
Polgármester | Vécsi István (független)[1] |
Irányítószám | 3974 |
Körzethívószám | 47 |
Testvértelepülései | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 1632 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 71,64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 24,75 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″48.325789°N 21.968900°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″48.325789°N 21.968900°E | |
Ricse weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ricse témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák határtól kb. 3-4 kilométerre. A falu nagy része dombos terület. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el.
A szomszédos települések: észak felől Semjén, északkelet felől Lácacséke, kelet felől Révleányvár, délkelet felől Szabolcsveresmart, dél felől Tiszakanyár – utóbbi kettő a Tisza túlpartján fekszik –, délnyugat felől Cigánd, nyugat felől Nagyrozvágy, északnyugat felől pedig Kisrozvágy.
A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el, Cigánd és Révleányvár-Zemplénagárd felől a 3804-es, Semjén felől pedig a 3808-as úton. Határszélét északon, egy rövid szakaszon érinti a 3807-es út is.
Ricse neve szláv eredetű. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek.
1609-ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779-ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka.
A 18. században szombatosok is laktak itt, akik Mária Terézia idején a katolikus hitre tértek.
A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezen nevek valamelyikét viseli.
Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
1910-ben 1955 lakosából 1954 magyar volt. Ebből 259 római katolikus, 1439 református, 129 izraelita volt.
Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-1950 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, melynek tagjai bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1795 | 1776 | 1769 | 1757 | 1653 | 1641 | 1632 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 14,7% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 49%, görögkatolikus 3,3%, felekezeten kívüli 14,1% (21,7% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 81,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% szlovénnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,6% volt római katolikus, 34,7% református, 3,2% görög katolikus, 2,4% egyéb keresztény, 4,7% felekezeten kívüli (49,1% nem válaszolt).[14]