Rinyabesenyő | |||
Rinyabesenyő műemlék temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Orsós Gábor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7552 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 177 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 7,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 10′ 01″, k. h. 17° 30′ 58″46.166839°N 17.516089°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 01″, k. h. 17° 30′ 58″46.166839°N 17.516089°E | |||
Rinyabesenyő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rinyabesenyő témájú médiaállományokat. | |||
Rinyabesenyő község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Nagyatádtól délkeletre, a Rinya patak völgyében fekszik, erdőkkel övezve.
A közvetlenül határos települések: észak felől Mike, északkelet felől Kőkút, dél felől Homokszentgyörgy, nyugat felől Görgeteg, északnyugat felől pedig Lábod.
Közúton csak Lábod felől érhető el, a 68-as főútból ott kiágazó 66 143-as számú mellékúton.
Rinyabesenyő neve először az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben tűnt fel, tehát már ekkor egyházas helynek számított.
A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járáshoz tartozott.
1910-ben 630 lakost számlált, melyből 559 magyar és 46 német volt, vallásuk megoszlása szerint pedig 99 római katolikus, 283 református és 8 izraelita. 1946-48 között a csehszlovák-magyar lakosságcsere következményeképp (a környező településekhez hasonlóan) Rinyabesenyőbe is telepítettek egy nagycsaládot.[forrás?]
A település határában feküdt egykor Öszpöte középkori település is, mely valószínűleg a török időkben pusztult el.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 209 | 209 | 217 | 208 | 183 | 181 | 177 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 47,4% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,9%, református 1,6%, felekezet nélküli 0,5% (14,1% nem nyilatkozott).[3]
2022-ben a lakosság 70,5%-a vallotta magát magyarnak, 56,3% cigánynak (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,9% volt római katolikus, 1,1% református, 0,5% egyéb keresztény, 13,7% felekezeten kívüli (56,8% nem válaszolt).[4]
1990–1994 | 1994–1998 | 1998–2002 | 2002–2006 | 2006–2010 | 2010–2014 | 2014–2019 | 2019–2024 | 2024– | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
'98–'99 | '99–'02 | ||||||||
Farkas Sándor | Váradi János | Orsós Imre | Farkas Sándor | Orsós Imre | Orsós Gábor | ||||
– | – | – | – | – | Fidesz | Fidesz-KDNP | |||
A településen 1999. november 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[8][14]