Robert Hamerling

Robert Hamerling
Élete
Született	1830. március 24. Kirchberg am Walde, Alsó-Ausztria
Elhunyt	1889. július 13. (59 évesen) Graz
Sírhely	Friedhof St. Leonhard
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers
Robert Hamerling aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Hamerling témájú médiaállományokat.

Robert Hamerling (Kirchberg am Walde, Alsó-Ausztria, 1830. március 24. – Graz, 1889. július 13.) osztrák költő.

Életútja

Bécsben előbb orvosi, majd filológiai tanulmányokkal foglalkozott, majd 1855-ben gimnáziumi tanár lett Triesztben. Folytonos betegeskedése miatt kénytelen volt 1866-ban megválni tanszékétől, amit neki a császár kegyelmes intézkedése és egy előkelő bécsi hölgy nagylelkűsége lehetővé tett. Graz mellett halt meg, ahol 1866 óta visszavonulva, kizárólag a költészetnek élt. 1893-ban Waidhofenben (az Ybbs mellett) emlékszobrot állítottak neki.

Munkássága

Hamerling kiváló tehetségű, igen sokoldalú és termékeny író volt, eszmékben gazdag, a nyelv és alak mestere, akinek műveit mély filozófiai fölfogás, fényes stílus és az előadás megragadó plasztikája jellemeznek. Fiatalkori műveiben a lírai hangulat és a még fejetlen reflexió túlsúlyban vannak. Kitűnőek leírásai, melyekben az érzéki elem is művészi érvényre jut. Sokat fordított is, elsősorban olasz költőkből.

Művei

• Sinnen und Minnen (1859, eszmékben és képekben gazdag himnuszok)
• Venus im Exil (1858, epikus költemény)
• Ein Schwanenlied der Romantik (1862)
• Germanenzug (1863)
• Ahasver in Rom (1866)
• Der König von Sion (1868)
• Danton und Robespierre (tragédia, 1871)
• Teut (3. kiad. 1877)
• Lord Lucifer (vígjáték, 1880)
• Die Waldsängerin (novella, 3 kiad. 1882)
• Amor und Psyche (elbeszélő költemény, 1882, magyarra fordította Ábrányi Emil, Budapest, 1890)
• Aspasia (regény, 3. kiad. 1884)
• Prosa (1884, 2 kötet, szellemes filozófiai s esztétikai tanulmányainak gyűjteménye)
• Die sieben Todsünden (6. kiad. 1887)
• Homunculus (1888)
• Stationen meiner Lebenspilgerschaft (1889, önéletrajza)
• Die Atomistik des Wissens (1891, 2 kötet, világnézetének nem éppen meggyőző rendszere)

Műfordításai

• Hesperische Früchte (1884)
• Lepardi költeményei (1886)

Magyarul

• Amor és Psyche. Költemény; ford. Ábrányi Emil; Divald, Bp.–Eperjes, 1894
• Ahasverus Rómában. Költői elbeszélés; ford. Kun István; Szelényi, Miskolc, 1903

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap