Rohod | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Baktalórántházai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Éles Tibor István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4563 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1140 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 62,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′, k. h. 22° 08′48.033333°N 22.133333°EKoordináták: é. sz. 48° 02′, k. h. 22° 08′48.033333°N 22.133333°E | |||
Rohod weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rohod témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rohod község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
A vármegye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik. A környező települések közül Vaja 3, Baktalórántháza 7, Vásárosnamény 18, Mátészalka 19, a megyeszékhely, Nyíregyháza pedig 34 kilométer távolságra található.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely a belterületének déli szélén halad el; innen indul a 49-es főút. Nyírmadával és Ilkkel a 4107-es út kapcsolja össze.
A községet a környező településekkel és a nagyobb városokkal autóbuszjáratok kötik össze.
Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a nevét viseli a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal Vaja-Rohod vasútállomása, a központjától mintegy 3 kilométerre délre, Vaján.
Nevének első ismert okleveles említései a 12. századból, majd a 14. század elejéről valók, utóbbiban egy, a településről származó kisnemes Várdai Lászlóval folytatott perét említik.
A 16. századtól a Rohodi, a Petneházy és Bogdányi családok birtoka volt.
A 18. században Varatkay István leánya, Erzsébet révén a Sulyok családbeliek szereztek itt részbirtokot, de Vay Ádám-nak is volt itt kisebb birtoka.
A jobbágyfelszabadításkor is a Vay család volt a település birtokosa. Ekkor Rohodnak 874 lakosa volt.
A településhez tartozott még Bajnokfölde is, melyet egy ideig Ónodi Czudar Péter birtokaként említenek az oklevelek.
Artheustelke is a faluhoz tartozott, névadója Rohodi Arteus volt, aki a 13. század második felében élt.
Az eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozó települést Sige pusztával együtt az 1827. évi XXXIV. tc.-kel Szabolcs vármegyéhez csatolták. 1912. február 16-ig a Nyírbátori járáshoz tartozott, akkor átsorolták az egyidejűleg alakult Nyírbaktai járásba.
A településen 2007. július 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani, [8] az előző polgármester halála miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1223 | 1207 | 1235 | 1217 | 1159 | 1173 | 1140 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 79,5%-a magyar, 20,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,4%, református 63,5%, görögkatolikus 11,9%, felekezeten kívüli 1,7% (12,3% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 15,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, szerbnek, szlovénnek, örmények és ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,2% volt római katolikus, 53% református, 9% görög katolikus, 6,9% egyéb keresztény, 3,5% felekezeten kívüli (19,2% nem válaszolt).[15]