Rohrbach an der Gölsen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Lilienfeldi járás | ||
Irányítószám | 3163 | ||
Körzethívószám | 02764 | ||
Forgalmi rendszám | LF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1556 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 402 m | ||
Terület | 14,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′ 53″, k. h. 15° 44′ 30″48.048056°N 15.741667°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 53″, k. h. 15° 44′ 30″48.048056°N 15.741667°E | |||
Rohrbach an der Gölsen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rohrbach an der Gölsen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rohrbach an der Gölsen osztrák község Alsó-Ausztria Lilienfeldi járásában. 2019 januárjában 1546 lakosa volt.
Rohrbach an der Gölsen a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Bécsi-erdő délnyugati részén, a Gölsen folyótól északra. Területének 41,3%-a erdő. Az önkormányzat 4 településrészt és falut egyesít: Bernreit (252 lakos 2019-ben), Durlaß (38), Prünst (67) és Rohrbach an der Gölsen (1189).
A környező önkormányzatok: délkeletre Hainfeld, nyugatra Sankt Veit an der Gölsen, északra Michelbach.
A Gölsen völgyébe a 11. században telepítettek német parasztokat. Rohrbachot a 12. században említik először. Bergau várát 1380-ban építettek, a templomot pedig 1400 körül.
1679-ben egy pestisjárvány a lakosság kétharmadát elvitte. Néhány évvel később, Bécs 1683-as ostromakor a törökök kifosztották a falut, templomát felgyújtották, a lakosok egy részét elhurcolták rabszolgának.
1785-ben, II. József egyházrendeletét követően Rohrbach önálló egyházközséggé vált és megépült iskolája is. Az 1848-as forradalom után eltörölték a feudális birtokrendszert és megalakult a községi önkormányzat. Az első világháborúban 26 rohrbachi veszett oda. A második világháború végén, 1945 áprilisában heves harcokra került sor és a falu több épülete elpusztult.
A Rohrbach an der Gölsen-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1546 fő élt. A lakosságszám 2011-ig gyarapodott; azóta némi csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 95,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 2,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 2,3% evangélikusnak, 1% ortodoxnak, 10,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben; a nagyobb nemzetiségi csoportokat a német (95,1%) mellett a horvátok alkották 1,9%-kal.
A népesség változása:
2016 | 1 579
|
2018 | 1 556
|