Romanyiv (Романів) | |
Az egykori Ilinszkih Palota | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Zsitomiri terület |
Járás | Romanyivi járás |
Rang | városi jellegű település |
Alapítás éve | 1471 |
Polgármester | Vaszil Vasziljovics Bilinec |
Irányítószám | 13001-13005 |
Körzethívószám | +380 4146 |
Népesség | |
Teljes népesség | 7416 fő (2020) |
Népsűrűség | 105,4 fő/km²[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 238 m |
Terület | 74 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 09′ 06″, k. h. 27° 56′ 21″50.151667°N 27.939167°EKoordináták: é. sz. 50° 09′ 06″, k. h. 27° 56′ 21″50.151667°N 27.939167°E | |
Romanyiv weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Romanyiv témájú médiaállományokat. |
Romanyiv (ukránul: Романів, lengyelül: Romanów, 1933-2003 között Dzerzsinszk (Дзержинськ)) városi jellegű település Ukrajna északkeleti részén, a Zsitomiri területen, a Romanyivi járás székhelye.
A település első elnevezése Kolukovo (Колуково) volt, mely a város közelében fekvő egykori római településre utal. A Romanov (Romanyiv) nevet Dániel kijevi nagyfejedelem, galíciai (halicsi) és volhíniai herceg adta (1205 után) édesapja I. Roman novgorodi nagyfejedelem, galíciai és volhíniai herceg tiszteletére. A szovjet érában, 1933-ban, Dzerzsinszkre nevezték át, hogy ne emlékeztessen a régi uralkodó családokra, a Rurikidákra és Romanovokra. Csak 2003-ban kapta vissza korábbi nevét.
Romanyiv Ukrajna északnyugati részén, a Zsitomiri területen található, a terület székhelyétől Zsitomirtől 60 km-re nyugatra. Egykor a Lengyelországhoz tartozó Volhínia régió része volt. A település a Szlucs folyó vízgyűjtő területén fekszik.
A terület ősidők óta lakott. Az ókorban római település állt a területen, majd a derevljan (szláv népcsoport) törzs lakta. Az első írásos említése XV. századból való, egy litván oklevélből, mely a Zsitomiri vár hűbérbirtokaként említi, feljegyezve a falu lakosait és az általuk fizetett adót. A várost hivatalosan 1471-ben alapították. 1505-ben adományozta Jagelló Sándor litván herceg Dmitro Olekszandrovics zsitomiri kormányzónak. A város története sokáig egybeforrt a lengyel eredetű Ilinszkih (Ilinszkij, Iliński) és Szteckih (Szteckij, Stecky) nemesi családokkal. 1817-ben magdeburgi jogokat kapott, mely által felszabadult a feudális hűbérúri függés alól.
1925 | 1939 | 1945 | 1974 | 1990 | 2001 | 2008 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2901 | 7127 | 4000 | 7930 | 8385 | 8262 | 8126 | 7800 |