Romanyiv

Romanyiv (Романів)
Az egykori Ilinszkih Palota
Az egykori Ilinszkih Palota
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületZsitomiri terület
JárásRomanyivi járás
Rangvárosi jellegű település
Alapítás éve1471
PolgármesterVaszil Vasziljovics Bilinec
Irányítószám13001-13005
Körzethívószám+380 4146
Népesség
Teljes népesség7416 fő (2020)
Népsűrűség105,4 fő/km²[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság238 m
Terület74 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 09′ 06″, k. h. 27° 56′ 21″50.151667°N 27.939167°EKoordináták: é. sz. 50° 09′ 06″, k. h. 27° 56′ 21″50.151667°N 27.939167°E
Romanyiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Romanyiv témájú médiaállományokat.
Az egykori Ilinszkih Palota nagyszalonja

Romanyiv (ukránul: Романів, lengyelül: Romanów, 1933-2003 között Dzerzsinszk (Дзержинськ)) városi jellegű település Ukrajna északkeleti részén, a Zsitomiri területen, a Romanyivi járás székhelye.

Elnevezése

[szerkesztés]

A település első elnevezése Kolukovo (Колуково) volt, mely a város közelében fekvő egykori római településre utal. A Romanov (Romanyiv) nevet Dániel kijevi nagyfejedelem, galíciai (halicsi) és volhíniai herceg adta (1205 után) édesapja I. Roman novgorodi nagyfejedelem, galíciai és volhíniai herceg tiszteletére. A szovjet érában, 1933-ban, Dzerzsinszkre nevezték át, hogy ne emlékeztessen a régi uralkodó családokra, a Rurikidákra és Romanovokra. Csak 2003-ban kapta vissza korábbi nevét.

Fekvése

[szerkesztés]

Romanyiv Ukrajna északnyugati részén, a Zsitomiri területen található, a terület székhelyétől Zsitomirtől 60 km-re nyugatra. Egykor a Lengyelországhoz tartozó Volhínia régió része volt. A település a Szlucs folyó vízgyűjtő területén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A terület ősidők óta lakott. Az ókorban római település állt a területen, majd a derevljan (szláv népcsoport) törzs lakta. Az első írásos említése XV. századból való, egy litván oklevélből, mely a Zsitomiri vár hűbérbirtokaként említi, feljegyezve a falu lakosait és az általuk fizetett adót. A várost hivatalosan 1471-ben alapították. 1505-ben adományozta Jagelló Sándor litván herceg Dmitro Olekszandrovics zsitomiri kormányzónak. A város története sokáig egybeforrt a lengyel eredetű Ilinszkih (Ilinszkij, Iliński) és Szteckih (Szteckij, Stecky) nemesi családokkal. 1817-ben magdeburgi jogokat kapott, mely által felszabadult a feudális hűbérúri függés alól.

Demográfia

[szerkesztés]
A népesség alakulása (1925-2011)
1925 1939 1945 1974 1990 2001 2008 2011
2901 7127 4000 7930 8385 8262 8126 7800

Oktatás

[szerkesztés]
  • Romanyivi Gimnázium (Романівська гімназія)
  • Romanyivi Líceum (Романівський ліцей)
  • Romanyivi Művészeti Iskola
  • Gyermek-Ifjúsági Sportiskola (Дитячо-юнацька спортивна школа)

Kultúra

[szerkesztés]
  • Romanyivi Járási Helytörténeti Múzeum (Романівський Pайонний Краєзнавчий Mузей)
  • Romanyivi Üveggyár Múzeuma (Музей Cкловиробів)

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Szobacsij Zub (Собачий Зуб) - botanikai rezervátum
  • Dovhij Brid (Довгий Брід) - zoológiai rezervátum

Híres romanyiviek

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Ukrán Állami Statisztikai Bizottság: Ukrajna lakossága 2011. január 1. (ukrán nyelven) (doc). [2012. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 24.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Романів (смт) című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]