Ron Sexsmith

Ron Sexsmith
2011
2011
Életrajzi adatok
Születési névRonald Eldon Sexsmith
Született1964. január 8. (60 éves)[1][2]
St. Catharines[3][4]
Gyermekei2
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Díjak
  • Juno Award for Roots & Traditional Album of the Year – Solo (Other Songs, 1998)
  • Juno Award for Songwriter of the Year (2005)
  • Juno Award for Adult Alternative Album of the Year (Forever Endeavour, 2014)
Tevékenység
KiadókWarner Bros. Records
Ron Sexsmith weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ron Sexsmith témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ron Sexsmith (St. Catharines, 1964. január 8. –) Juno-díjas kanadai énekes, dalszerző. Huszonegyéves korától, 1985-től adja ki felvételeit. 2010-ben róla készült a Love Shines című dokumentumfilm.

Pályakép

[szerkesztés]

Kezdetben Ron Sexsmith kis klubokban és bárokban lépett fel. Mind hangja, mind dalszerzői képeségi felkeltették a zenészek figyelmét, és végül lemezszerződést kapott egy nagy kiadóttól. A zenekritikusok is lelkesednek 1995-ös debütálásáért. Zenésztársai, rajongói között számos és jól ismert zenész van: Chris Martin, a Radiohead, Elvis Costello, Sarah McLachlan és Rod Stewart. Paul McCartney is meghívta is egy személyes találkozóra.

Három kereskedelmileg közepesen sikeres album után szakított az Interscope Records-szal. Negyedik albuma A Cooking Vinyl kiadónál jelent meg 20 000 eladott példányban. Sexsmith 2003-as interjújában kifejtette, hogy a nagy lemezcégek nem nagyon támogatták. Ezt a falat többször is áttörék kitartó rajongói, például Bill Frisell, a Grammy-díjas amerikai jazzgitáros.

Stratfordban, Ontario államban lakik. Két gyereke van, második házastársával él.

Albumok

[szerkesztés]
  • 1986: There's a Way (Self-released cassette)
  • 1991: Grand Opera Lane
  • 1995: Ron Sexsmith
  • 1997: Other Songs
  • 1999: Whereabouts
  • 2001: Blue Boy
  • 2002: Cobblestone Runway
  • 2003: Rarities
  • 2004: Retriever
  • 2005: Destination Unknown
  • 2006: Time Being
  • 2008: Exit Strategy of the Soul
  • 2011: Long Player Late Bloomer
  • 2013: Forever Endeavour
  • 2015: Carousel One
  • 2017: The Last Rider
  • 2020: Hermitage
  • 2023: The Vivian Line

Díjak

[szerkesztés]
  • 1998: Juno Award for Roots & Traditional Album of the Year
  • 2005: Juno Award for Songwriter of the Year
  • 2014: Juno Award for Adult Alternative Album of the Year („Forever Endeavour”)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ http://plixid.com/2013/02/19/ron-sexsmith-forever-endeavour-2013-mp3-2/
  4. ↑ http://www.musicstack.com/records-cds/ron+sexsmith

Források

[szerkesztés]