Roque Joaquín de Alcubierre | |
Pompeii főutcája | |
Született | 1702. augusztus 16.[1][2][3] Zaragoza |
Elhunyt | 1780. március 14. (77 évesen)[1][2][3] Nápoly[4][5] |
Állampolgársága | spanyol |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Roque Joaquín de Alcubierre (Zaragoza, 1702. augusztus 16. – Nápoly, 1780. március 14.) újkori katalán mérnök és régész, aki Pompeii, Herculaneum és Stabiae a Vezúv 79-es kitörése során eltemetett ókori itáliai városok feltárásában vett részt.
Roque Joaquín de Alcubierre Zaragozában született (vagy keresztelkedett meg) 1702. augusztus 16-án. Szülővárosában tanult, majd önkéntesként csatlakozott a hadmérnöki alakulathoz, és Geronában, Barcelonában, Madridban és más spanyolországi városokban szolgált.[6]
III. Károly nápolyi (spanyol) király portici új palotájának építése közben Alcubierre néhány ókori római műtárgyra bukkant, és ezért 1738-ban[7] engedélyt kért és kapott az uralkodótól ásatások elvégzésére. Ezek során Hercules szobra és egy amfiteátrum került napvilágra Herculaneum romjai közül. Ezután több mint kétszáz freskó és szobor került elő, amelyeket a Nápolyi Nemzeti Múzeumban őriznek.
1748-ban új ásatási kampányt kezdett egy olyan területen, amelyen megérzése szerint Stabiae-nek kellett volna lennie, de amelyet később Pompeiiként azonosítottak.[8] 1749-ben asszisztensével, Karl Jakob Weber svájci német mérnökkel napvilágra hozták az igazi Stabiae-t,[9] majd feltárásokat végzett Sorrento környékén (ahol a Villa Pollio romjait tárta föl), Capriban, Cumae-ban és Pozzuoliban.
1755-től ismét Pompejiben folytak ásatások. Alcubierre két asszisztensére, Karl Jakob Weberre (1764-ig) és Francesco La Vegára (1764-től) hagyta a tudományos munkát, például az ásatási napló vezetését vagy a rajzok készítését. Kettejüknek köszönhetően Alcubierre munkássága nem vált teljes katasztrófává. Alcubierre korlátozott látásmódja és brutális, sokat romboló módszerei már az ő idejében is sok kritikát váltottak ki. Egyik híres kritikusa például Johann Joachim Winckelmann volt.
Nápolyban halt meg 1780. március 14-én.