Rory Block
| Rory Block | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Aurora Block |
| Született | 1949. november 6. (75 éves)[1] Princeton[2] |
| Származás | Aurora „Rory” Block |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | |
| Díjak | Blues Music Award |
| Tevékenység |
|
| Kiadók |
|
| IPI-névazonosító | 00077781139 |
| Rory Block weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rory Block témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rory Block (Princeton, 1949. november 6. –) amerikai country blues gitáros, énekesnő.
Pályafutása
[szerkesztés]A New Jersey állambeli Princetonban született, Manhattanben nőtt fel. Apjának szandálüzletete volt Greenwich Village-ben az 1960-as években. Baráti viszonyban volt Peter Rowannel, Maria Muldaurral és John Sebastiannal, aki bíztatta, hogy klasszikus gitárt tanuljon. 14 éves korában megismerkedett Stefan Grossman gitárossal, aki a Mississippi delta blues gitárosok művészetébe vezette be. Block végighallgatta a régi albumokat, és megtanulta lejátszani őket. 15 éves korában elhagyta otthonát, hogy megkeresse a még élő bluesóriásokat, köztük Mississippi John Hurtot, Reverend Gary Davist, Son House-ot, és a blues zenészek hagyományos játékstílusa szerint alakította ki a sajátját. Aztán a kaliforniai Berkeley-be költözött, ahol klubokban és kávéházakban játszott.
az 1970-es években még csak közepes sikerrel szerepelt. 1981-ben Rounder Records arra ösztönözte, hogy térjen vissza a klasszikus blueshoz. Attól kezdve sikert sikerre halmozott.
2010-ben – .pdf formátumban – közzétette önéletrajzát (When A Woman Gets The Blues).
Lemezek
[szerkesztés]1967: How to Play Blues Guitar
1975: Rory Block
1976: Rory Block (I'm in Love)
1977: Intoxication, So Bitter Sweet
1979: You're the One
1981: High Heeled Blues
1983: Blue Horizon
1984: Rhinestones & Steel
1986: I've Got a Rock in My Sock
1987: Best Blues and Originals
1987: House of Hearts
1990: Color Me Wild (Children's album)
1991: Mama's Blues
1992: Ain't I a Woman
1994: Angel of Mercy (Adult Contemporary Album of the Year)
1994: Women in (E)motion
1995: When a Woman Gets the Blues (1996 Acoustic Blues Album of the Year)
1995: Turning Point
1996: Tornado (1997: Adult Contemporary Album of the Year)
1997: Gone Woman Blues: The Country Blues
1997: The Early Tapes 1975-1976
1998: Confessions Of A Blues Singer (1999 Acoustic Blues Album of the Year)
2002: I'm Every Woman
2003: Last Fair Deal
2004: Sisters & Brothers (With Eric Bibb and Maria Muldaur)
2005: From the Dust
2006: The Lady and Mr Johnson (2007 Acoustic Blues Album of the Year)
2008: Blues Walkin' Like a Man: A Tribute to Son House
2008: Country Blues Guitar
2011: Shake 'Em on Down: A Tribute to Mississippi
2012: I Belong to the Band
2013: Avalon: A Tribute to Mississippi
2014: Hard Luck Child: A Tribute to Skip James
2016: Keepin' Outta Trouble: A Tribute to Bukka White
2018: A Woman’s Soul: A Tribute to Besse Smith
2020: Prove It On Me
Díjak
[szerkesztés]- Hatszor nyerte el a Blues Music Awards-ot: „Traditional Blues Female Artist” (1997, 1998), „Acoustic Blues Album of the Year” (1996, 1999, 2007); 2019: „Acoustic Artist of the Year”
- NAIRD díj: „Best Adult Contemporary Album of the Year”
- 1994: Angel of Mercy (album)
- 1997: Tornado (album)
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 25.)
