Rosenmund-redukció
A Rosenmund-redukció névvel jelölt szerves kémiai reakció, melynek során savhalogenidet hidrogéngázzal aldehiddé redukálnak bárium-szulfáttal mérgezett palládium-csontszén katalizátor fölött.[1][2][3] A reakció nevét Karl Wilhelm Rosenmundról kapta.
A katalizátor mérgezése azért szükséges, mert ellenkező esetben annak túl nagy aktivitása miatt a savklorid primer alkohollá redukálódna.
A savkloridok diizobutil-alumínium-hidriddel (DIBALH) is aldehiddé redukálhatók.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosenmund reduction című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Rosenmund, K. W. (1918). „Über eine neue Methode zur Darstellung von Aldehyden. 1. Mitteilung”. Chemische Berichte 51, 585–593. o. DOI:10.1002/cber.19180510170.
- ↑ Rosenmund, K. W., Zetzsche, F. (1921). „Über die Beeinflussung der Wirksamkeit von Katalysatoren, 1. bis 5”. Chemische Berichte 54 (3), 425–437; 638–647; 1092–1098; 2033–2037; 2038–2042. o. DOI:10.1002/cber.19210540310.
- ↑ Mosettig, E.; Mozingo, R. Org. React. 1948, 4, 362. (Review)
További információk
[szerkesztés]- A. I. Rachlin, H. Gurien, and D. P. Wagner (1988). „Aldehydes from Acid Chlorides by modified Rosenmund Reduction: 3,4,5-Trimethoxybenzaldehyde”. Org. Synth..; Coll. Vol. 6: 1007
- Saytzeff, M. (1873). „Ueber die Einwirkung des vom Palladium absorbirten Wasserstoffes auf einige organische Verbindungen”. Journal für Praktische Chemie 6 (1), 128–135. o. DOI:10.1002/prac.18730060111.