Rosental an der Kainach | |||
A rosentali általános iskola | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Voitsbergi járás | ||
Irányítószám | 8582 | ||
Körzethívószám | 03142 | ||
Forgalmi rendszám | VO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1678 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 420 m | ||
Terület | 6,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 15° 06′ 51″47.051667°N 15.114167°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 15° 06′ 51″47.051667°N 15.114167°E | |||
Rosental an der Kainach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosental an der Kainach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rosental an der Kainach osztrák község Stájerország Voitsbergi járásában. 2017 januárjában 1671 lakosa volt.
Rosental an der Kainach a tartomány középső részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, Graztól nyugatra. Keleti határán érinti a Kainachot (a Mura mellékfolyóját). Korábban bányásztelepülés volt, a köflach-voitsbergi barnaszénmezőt termelték ki. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község (Rosental) tartozik.
A környező települések: északkeletre Bärnbach, keletre Voitsberg, délre Sankt Martin am Wöllmißberg, északnyugatra Köflach.
Rosental először 1381-ben jelenik meg az írásos forrásokban.
1708-ban a Kainach árvize a falu nagy részét elöntötte, a hidakat pedig elragadta. A napóleoni háborúk alatt a franciák háromszor (1797, 1800, 1805) vonultak át a településen, elhajtva a jószágot. 1848-ban János főherceg megvásárolta a Mária-akna szénbánya többségi tulajdonát. A vasút (Graz-Köflach vonal) 1860-ban ért el Rosentalba.
Az első világháborúban a kápolna két harangját leszerelték és beolvasztották. A szénbányák őrzését a hadsereg vette át és bevezették a szén állami elosztását. A háború után a rosentaliak döntő többsége a szociáldemokratákra szavazott. Hatalmas mértékű volt az infláció, míg 1919-ben egy munkáscsalád élelmiszerszükséglete 2 ezer koronába került, 1922-re ez 195 ezer koronára nőtt. Az inflációt a schilling 1922-es bevezetése állította meg.
Ausztria 1938-as csatlakozása a Német Birodalomhoz mérsékelt lelkesedést váltott ki a rosentaliakból. A népszavazáson azonban közel 100% a csatlakozásra voksolt, ugyanis a szavazás nyílt volt és a szavazótáblát fegyveres SA-tagok őrizték. A második világháború vége felé Romániából és Jugoszláviából ékező menekülteket szállásoltak el a faluban. A szövetségesek több ízben bombázták a bányákat, amelyek során egy munkásbarakk megsemmisült és hatan meghaltak. A fegyverletétel után 1945 júliusáig a szovjetek, utána britek szállták meg Rosentalt.
1990-ben a Károly-akna bezárásával véget ért a szénbányászat 150 éves korszaka Rosentalban.
A Rosental an der Kainach-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1671 fő élt. A lakosság 1951 óta (akkor 2358 fő) folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 93,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 79,9%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 1,4% mohamedánnak, 14,4% felekezet nélkülinek vallotta magát.